A bizonytalanság és a személyes kapcsolattartás hiánya miatt van, aki elhagyná a tanügyi rendszert

Az iskolai élmények nagy részétől megvannak most fosztva diákok, szülők, pedagógusok

Fotó: Beliczay László

A bizonytalan oktatásügyi intézkedések és a személyes kapcsolatok hiánya is oka lehet annak, ha egy pedagógus felfüggeszti vagy végleg elhagyja pályáját. Bár a hivatalos források szerint nem jellemző a székelyföldi megyékre a pedagógusok pályaelhagyása, azért találtunk olyan tanítónőt, aki 32 éves karrier és minden lehetséges pedagógusi fokozat után idén döntött amellett, hogy máshol folytatja.

Hajnal Csilla

2020. december 05., 08:532020. december 05., 08:53

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Egyenesen arányos a munkahelyi stressz és a pályaelhagyási szándék közötti összefüggés – derült ki a nemzetközi jellegű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss tanulmányából. Rámutattak, hogy például azok a pedagógusok, akik súlyos munkahelyi stresszben szenvednek, sokkal nagyobb valószínűséggel fejezik ki pályaelhagyási szándékaikat. Az idei tanév pedig bővelkedett stresszfaktorokban a megszokottakon kívül is, hiszen a járványügyi intézkedések bizonytalansága, folyamatos változtatások, a személyes kapcsolatok hiánya mind ilyen tényezőnek számítanak.

Demeter Levente főtanfelügyelő tájékoztatása szerint Hargita megyében idén három pedagógus döntött úgy, hogy kilép az oktatási rendszerből, elhagyja pályáját. Illés Ildikó, a Maros megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese pedig arról számolt be érdeklődésünkre, hogy nem jellemző a pályaelhagyás Maros megyére. „Idén sokan elmentek nyugdíjba, de nem hagyta el senki a pályát. Miért is hagyták volna, hiszen az iskolák bezárása után is mindenki megkapta a fizetését, ha tartotta, ha nem az óráit” – fejtette ki véleményét a tanfelügyelőség magyar vezetője.

Van olyan lehetőség a tanügyben, hogy tízévente ki lehet venni egy év fizetetlen szabadságot személyes okok miatt, volt aki ezt kihasználta, és külföldre ment dolgozni, de ez sem általánosan jellemző,

mert a legtöbben külföldről is hazajöttek mostanában – részletezte Illés Ildikó.

Találtunk azonban olyan marosvásárhelyi pedagógust, aki 32 éves tanügyi pálya és minden lehetséges pedagógusi fokozat után idén döntött amellett, hogy felfüggeszti a tanítást. Balizs Enikő elfogadott egy állást Németországban, ahol gyerekekkel kell foglalkoznia szociális asszisztensként, és jövő héttől már ott kezdi a munkát. Nem égetett fel maga mögött semmit, de mint elmondta, nagyon fáj neki, hogy ez a rendszer egyre személytelenebb lesz minden pedagógusnak. A marosvásárhelyi tanítónő szerint sok pedagógus kilépne a rendszerből, de nem merik megtenni, hiszen anyagi biztonságot nyújt, legtöbben pedig családfenntartók, ezért sem tudják feladni. De sok pedagógus hozzáállása más lenne, ha jó irányú változást érzékelnének, ha a gyerekek visszakerülnének az iskolapadba, és a pedagógus szemtől szemben lehetne velük – világított rá a pedagógus.

Balizs Enikőnek tanügyi karrierjével párhuzamosan 26 éven át volt egyéni vállalkozása is, ami plusz anyagi forrást jelentett, de eddig mindig valami megakadályozta őt abban, hogy kilépjen az oktatási rendszerből, idén ez változott.

Hétéves kislány voltam, amikor elhatároztam, hogy tanító néni leszek. 2006-ban volt az első megingásom, amikor elvégeztem egy szépségipari tanfolyamot, ekkor elgondolkodtam azon, hogy kilépek a tanügyből, de valami mindig megállított: jött egy újabb gyerekgeneráció. Jól éreztük magunkat, sok pozitív visszajelzés volt, azt éreztem, nem tehetem meg, így mentem tovább

– fogalmazott. Majd elvégezte a mesterképzést mediátorként, és alkalma volt Németországban dolgozni gyakornokként óvodában, iskolában és szociális központban. Ez a három hely volt a meghatározó élmény számára, amikor eldöntötte, hogy miután leadja a negyedikes osztályát, kér egy év fizetés nélküli szabadságot, és kiköltözik a gyerekeihez Németországba. „Ajánlatokat kaptam oktatási intézményektől, ahol pedagógusként vártak, kimentem, de egy hónap után hazaköltöztem családi okok miatt, és kikértem a második fizetés nélküli szabadságos évet is” – tette hozzá a tanítónő, aki 32 évig Marosvásárhely egyik elismert tanintézményében, az Európa Általános Iskolában tanított.

A pedagógus bevallotta, most úgy érzi, nagyon labilis lett, nem tudja, hogy visszajönne-e ebbe a tanügyi rendszerbe vagy sem, szeptemberig ugyanis még gondolkodhat ezen. „Mi, akik ötvenen túl vagyunk, megéltük a Ceaușescu-rendszert, azt, amikor nem volt fizetés a tanügyben, megértük azt, hogy növelték a béreket, a délutáni oktatást, tényleg felemelt fővel mondhattuk, végre a pedagógus is meg van fizetve, főleg, ha azt nézzük, honnan kezdtük. Ha visszamennék, akkor most is csak az lenne a belső késztetés, hogy tegyek valamit a gyerekekért, nem a pénz” – magyarázta Balizs Enikő.