
Az iskolai élmények nagy részétől megvannak most fosztva diákok, szülők, pedagógusok
Fotó: Beliczay László
A bizonytalan oktatásügyi intézkedések és a személyes kapcsolatok hiánya is oka lehet annak, ha egy pedagógus felfüggeszti vagy végleg elhagyja pályáját. Bár a hivatalos források szerint nem jellemző a székelyföldi megyékre a pedagógusok pályaelhagyása, azért találtunk olyan tanítónőt, aki 32 éves karrier és minden lehetséges pedagógusi fokozat után idén döntött amellett, hogy máshol folytatja.
2020. december 05., 08:532020. december 05., 08:53
2020. november 25., 21:272020. november 25., 21:27
Egyenesen arányos a munkahelyi stressz és a pályaelhagyási szándék közötti összefüggés – derült ki a nemzetközi jellegű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss tanulmányából. Rámutattak, hogy például azok a pedagógusok, akik súlyos munkahelyi stresszben szenvednek, sokkal nagyobb valószínűséggel fejezik ki pályaelhagyási szándékaikat. Az idei tanév pedig bővelkedett stresszfaktorokban a megszokottakon kívül is, hiszen a járványügyi intézkedések bizonytalansága, folyamatos változtatások, a személyes kapcsolatok hiánya mind ilyen tényezőnek számítanak.
Demeter Levente főtanfelügyelő tájékoztatása szerint Hargita megyében idén három pedagógus döntött úgy, hogy kilép az oktatási rendszerből, elhagyja pályáját. Illés Ildikó, a Maros megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese pedig arról számolt be érdeklődésünkre, hogy nem jellemző a pályaelhagyás Maros megyére. „Idén sokan elmentek nyugdíjba, de nem hagyta el senki a pályát. Miért is hagyták volna, hiszen az iskolák bezárása után is mindenki megkapta a fizetését, ha tartotta, ha nem az óráit” – fejtette ki véleményét a tanfelügyelőség magyar vezetője.
mert a legtöbben külföldről is hazajöttek mostanában – részletezte Illés Ildikó.
Találtunk azonban olyan marosvásárhelyi pedagógust, aki 32 éves tanügyi pálya és minden lehetséges pedagógusi fokozat után idén döntött amellett, hogy felfüggeszti a tanítást. Balizs Enikő elfogadott egy állást Németországban, ahol gyerekekkel kell foglalkoznia szociális asszisztensként, és jövő héttől már ott kezdi a munkát. Nem égetett fel maga mögött semmit, de mint elmondta, nagyon fáj neki, hogy ez a rendszer egyre személytelenebb lesz minden pedagógusnak. A marosvásárhelyi tanítónő szerint sok pedagógus kilépne a rendszerből, de nem merik megtenni, hiszen anyagi biztonságot nyújt, legtöbben pedig családfenntartók, ezért sem tudják feladni. De sok pedagógus hozzáállása más lenne, ha jó irányú változást érzékelnének, ha a gyerekek visszakerülnének az iskolapadba, és a pedagógus szemtől szemben lehetne velük – világított rá a pedagógus.
Balizs Enikőnek tanügyi karrierjével párhuzamosan 26 éven át volt egyéni vállalkozása is, ami plusz anyagi forrást jelentett, de eddig mindig valami megakadályozta őt abban, hogy kilépjen az oktatási rendszerből, idén ez változott.
– fogalmazott. Majd elvégezte a mesterképzést mediátorként, és alkalma volt Németországban dolgozni gyakornokként óvodában, iskolában és szociális központban. Ez a három hely volt a meghatározó élmény számára, amikor eldöntötte, hogy miután leadja a negyedikes osztályát, kér egy év fizetés nélküli szabadságot, és kiköltözik a gyerekeihez Németországba. „Ajánlatokat kaptam oktatási intézményektől, ahol pedagógusként vártak, kimentem, de egy hónap után hazaköltöztem családi okok miatt, és kikértem a második fizetés nélküli szabadságos évet is” – tette hozzá a tanítónő, aki 32 évig Marosvásárhely egyik elismert tanintézményében, az Európa Általános Iskolában tanított.
A pedagógus bevallotta, most úgy érzi, nagyon labilis lett, nem tudja, hogy visszajönne-e ebbe a tanügyi rendszerbe vagy sem, szeptemberig ugyanis még gondolkodhat ezen. „Mi, akik ötvenen túl vagyunk, megéltük a Ceaușescu-rendszert, azt, amikor nem volt fizetés a tanügyben, megértük azt, hogy növelték a béreket, a délutáni oktatást, tényleg felemelt fővel mondhattuk, végre a pedagógus is meg van fizetve, főleg, ha azt nézzük, honnan kezdtük. Ha visszamennék, akkor most is csak az lenne a belső késztetés, hogy tegyek valamit a gyerekekért, nem a pénz” – magyarázta Balizs Enikő.
Magyarország energiaellátásának alapját az Oroszországból érkező energiahordozók jelentik most is és a jövőben is – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Vlagyimir Putyin orosz államfővel megkezdett tárgyalások nyilvános szakaszában.
Csütörtök délutánig legkevesebb 55 ember vesztette életét és 280 lakót továbbra sem sikerült elérni egy szerdán keletkezett, nagy kiterjedésű tűz után az észak-hongkongi Taj Po negyed lakótömbjeiben – írja az MTI a helyi hatóságok közlésére hivatkozva.
A Szolnoki Járásbíróság nyomozási bírája elrendelte két román állampolgárságú férfi letartóztatását, akik – eddig ismeretlen – társukkal egy 77 éves tiszafüredi nőtől csaltak ki hárommillió millió forintot azzal, hogy az Interpoltól telefonálnak.
Két román férfi a kölni repülőtér kifutópályájára szaladt szombat este, hogy elérje a Bukarestbe tartó Wizz Air-járatot, amelynek a beszállásáról lekéstek. A repülőgép már elhagyta a beszállókaput, és bekapcsolt hajtóművekkel tartott a kifutó felé.
Hálátlanságot vetett az ukrán vezetés szemére Donald Trump amerikai elnök vasárnap, miközben Európát amiatt hibáztatta, hogy továbbra is kőolajat vásárol Oroszországtól.
81 éves korában elhunyt Udo Kier német színész, aki több mint 200 szerepben tűnt fel élete során. Halálhírét partnere, Delbert McBride erősítette meg, a színész egy kaliforniai kórházban hunyt el.
Különleges vízumot hoz létre a jövő évi labdarúgó-világbajnokságra utazó szurkolók számára az Egyesült Államok – jelentette be Donald Trump amerikai elnök hétfőn.
Bekérették a külügyminisztériumba pénteken a bukaresti orosz nagykövetet, miután az ukrán célpontok ellen november 10-én indított támadás során egy orosz drón behatolt Románia légterébe.
Az amerikai Kongresszus alsóháza elfogadta a szövetségi intézmények finanszírozásáról szóló, így a kormányzati működés újraindulását lehetővé tevő átmeneti költségvetési törvényt szerdán.
Bukarest és Kijev egyaránt tagadta kedden Moszkva vádjait, miszerint Ukrajna és Nagy-Britannia egy közös titkosszolgálati akcióval el akart téríteni egy orosz vadászrepülőgépet – írja az Agerpres az AFP hírügynökségre hivatkozva.
szóljon hozzá!