Teremtett világ Fülöpjakabon

Ha a kertben kártevők garázdálkodnak, azt jelenti, hogy nekik nagyobb szükségük van a táplálékra, mint neked – vallja Nemes Mátyás biokertész, idézve a régieket, akik szerint a termésből egy rész az ég madaraié, egy a föld lakóié, egy az emberé. Ezzel a tisztelettel is tud Nemes Mátyás, a 2015-ben az év biokertészének választott magyarországi gazdálkodó olyan zöldségeket termelni, amelyek már nemcsak neki, hanem két fiának és családjaiknak is biztosítják a megélhetést. A Babeș–Bolyai Egyetemen, ahol meghallgattuk előadását, misszióban volt.

A föld, a növények, az állatok, minden élőlény jóléte iránt elkötelezett Nemes Mátyás annak reményében tartja előadásait, hogy minél többeket megérint szemléletmódjával, amely a Rudolf Steiner által 1924-ben leírt biodinamikus kertészkedés technológiájára épül. De ez nem csupán technológia, hanem egy filozófiai rendszer, amelyben a teremtett világ legnagyobb erői, a bolygók, a legkisebbek, a talaj apró élőlényei is összehangoltan dolgoznak. Ezt az eleve meglévő együttműködést törte meg az ember, és most ezt kellene visszaállítani fáradságos munkával annak, aki teheti. Ő pedig cselekszik, nem panaszkodik, ezt ajánlja másnak is.

A 10 hektáron nemcsak vegyszer nélkül, de az égitestek hatásait, a szellemi erőket is figyelembe véve termeszti a zöldségeket, amelyekre nagy kereslet mutatkozik a biopiacon. Ami a gyakorlati kérdéseket illeti, alapvető fontosságú a gazdag talajélet (ez nem fér össze a vegyszerekkel), elsősorban arra kell ügyelnünk, hogy az apró élőlényeknek ezt a végtelen sokaságát megőrizzük a földben, hangsúlyozta a fülöpjakabi kertész, ezekből akár 2 milliárd is lehet egy köbcentiméterben. Talajtakarással, mulcsozással lehet biztosítani, hogy szaporodásuknak a megfelelő feltételeket biztosítsuk, illetve olyan preparátumokkal, amelyeket a biodinamikus gazdálkodás elvei szerint állítanak össze. Ha a növény beteg, arra kell törekednünk, hogy megadjunk mindent neki, amire szüksége van, de azért ha elkerülhetetlen, a kártevők ellen is felléphetünk.

A hallgatóságot elsősorban a csigák elleni védekezés érdekelte, amire a mester azt tanácsolta, hogy gyűjtsük össze az állatokat, és erős parázson hamvasszuk el őket, majd ezt a hamut szórjuk szét a kertben, mert ez a pusztulás hírével riasztja el a kártevőket (nemcsak csigák, hanem lótücskök, csimaszok esetében is alkalmazható). Liszteske, avagy a káposztaféléket támadó üvegházi molytetű ellen kenőszappanos oldattal való permetezést ajánlott: 1 liter vízben egy deci szappant kell feloldani, majd ezt a keveréket is a tízszeresére hígítva használjuk, a gombabetegségek ellen az 1:10-hez arányban hígított tejes permetezés, általános kondicionálóként a csalánleves vagy csalánteás locsolással léphetünk fel, de ügyeljünk arra is, hogy a levelek fonákját is érje a permet. Csak egy igen kicsi töredékét hoztuk az elmondottaknak, de hát Nemes Mátyás is azt ajánlotta, nem egyedül: tanuljunk sokat, képezzük magunkat folyamatosan!