RMDSZ: az újratárgyalt közigazgatási törvénykönyv nem a parlamenti változatot helyezi a jogrendbe

Az RMDSZ csütörtöki közleményében rámutat, a szövetség azt kérte a kormánykoalíciótól, hogy a közigazgatási törvénykönyv parlament által elfogadott változatát léptesse érvénybe.

"A széleskörű parlamenti vita során elfogadott közigazgatási törvénykönyv volt a helyes, hiszen számos többletjogot írt elő az erdélyi magyar kisebbségnek, és garanciát nyújtott a meglévő nyelvhasználati jogokra. A kormány azonban felülírta a parlamentben, többpárti politikai konszenzus útján megalkotott jogszabályt" - idézi a közlemény Cseke Attila szenátusi frakcióvezetőt.

Cseke hangsúlyozza, a kormányszóvivő nyilatkozata értelmében szerdai ülésén a kormány javította azt az RMDSZ által jelzett hibát, amely következtében levehették volna a többnyelvű helységnévtáblákat.

"Az RMDSZ 18 évvel ezelőtt kiharcolta, hogy minden olyan településen, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, ki kell írják a település nevét magyarul is. A törvény 2001 óta érvényben van, és az Erdélyben elterjedt hagyomány szerint a településtáblák nem kétnyelvűek, hanem többnyelvűek. Így például Zilahon és Nagybányán románul, magyarul és németül, Temesváron szerbül is, illetve Kolozsváron a fent említett három nyelv mellett latinul is kiírták a település nevét" - mondta. A kormány törvényváltozata azonban kétnyelvű helységnévtáblákról rendelkezett, ezért ez módosításra szorult, mert - magyarázta az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa - a gyakorlat azt mutatja, hogy a román közintézményi rendszer "nem jóindulattal értelmezi a törvény előírásait". "Kolozsváron a kétnyelvű táblák megfogalmazás következtében törölhették volna a magyar és a német helységnevet a román és a latin javára, más települések megtarthatnák esetleg a román és a német elnevezést" - mutatott rá Cseke Attila. Szatmár megyében ugyanakkor négy településen is meghaladja a magyar és a német közösség számaránya a húsz százalékot. "Kálmándon, Mezőpetriben, Mezőfényen és Csanáloson mindkét kisebbség nyelvén és románul is kiírták a település nevét. A kétnyelvű helységnévtábla értelmezésekor a két nemzeti kisebbség egyike elveszíthette volna megszerzett jogát, az előírás tehát hiányos volt, értelmezésre adott lehetőséget, a törvény szövege jogfosztást jelentett volna, ezt jeleztük a kormánynak, és az előírást javították a sürgősségi kormányrendelet újratárgyalásakor" - idézi a szakpolitikus magyarázatát a közlemény.

Ebben rámutatnak még, hogy az RMDSZ indítványozására az a rendelkezés is visszakerült a törvénykönyv szövegébe, amely megengedi, hogy önkormányzati döntéssel ott is alkalmazzák a nyelvi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot.

A szenátusi frakcióvezető ugyanakkor hozzátette, a kormányszóvivő nyilatkozatából az derül ki, hogy továbbra is eltörölné a kormány a már megszerzett jogokat.

"Az RMDSZ 2006-ban kiharcolta, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság aránya különböző okok miatt 20 százalék alá csökken, az érvényben lévő anyanyelv-használati jogok nem vesznek el. Az elmúlt 13 évben ezt az elvet senki nem támadta meg" - mondta el Cseke, majd hozzátette: a sürgősségi kormányrendelet értelmében a megszerzett kisebbségi jogok a következő népszámlálás eredményétől függően elvesznek, amennyiben a 20 százalékos küszöb alá csökken egy kisebbség számaránya. Ezt a rendelkezést a rendelet újratárgyalásakor sem javították - állítja.

Cseke rámutatott, a jogszabály a hivatalos közlönyben való kihirdetése után léphet érvénybe, a szövetség a publikált változatot elemezni fogja. Ezt követően a sürgősségi kormányrendelet az őszi ülésszakban a parlament elé kerül jóváhagyásra, és a szövetség képviselői és szenátorai ismét fenntartják majd az előzőleg megfogalmazott, nyelvi jogokkal kapcsolatos módosító javaslatokat.

(AgerpresÖ