Mi fán terem az okostányér?

Kozma Orsolya előadásában egyebek mellett arra is kitért, hogyan tehetünk a fenntartható táplálkozással egészségünk és környezetünk védelméért egyaránt.

A szakember a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által összeállított legújabb táplálkozási ajánlásról is szólt, amely az okostányér elnevezést kapta, mint kiderült, nem véletlenül. „2016-ban állították össze az ajánlást, amelyet 2021-ben a fenntarthatóság jegyében újítottak meg. Az elnevezését onnan kapta, hogy egy tányérmodellel próbálja szemléltetni, hogyan kellene kinézni egy egészséges táplálkozásnak. Azon belül egyetlen étkezésre fókuszál az ajánlás, ezért kapta a tányér elnevezést, hszen az a legvizuálisabb” – érvelt.

Hozzátette, a képzeletbeli tányért három részre kell elosztanunk, ennek a felét a zöldség és a gyümölcs, negyed részét fehérjeforrás teszi ki, amely állati eredetű is lehet, a fennmaradó részt pedig a keményítőkben, szénhidrátokban gazdag hüvelyesek, gabonafélék (így a kenyér- és tésztafélék is) teszik ki.

Húst csak mértékkel

„Bár az okostányéron a hús is helyet kap, a fenntarthatóság jegyében ennek mértékét csökkenteni kell, hiszen főként napjainkban nagyon sok szív- és érrendszeri megbetegedés okozói a magas lipidszintek (koleszterin és triglicerin – szerk.). A másik ok, amiért az állati eredetű élelmiszerek csökkentése ajánlott, hogy ezeknek a legnagyobb az ökológiai lábnyoma a Földön” – hangúlyozta. Ennek kapcsán említette meg az Amerikai Egyesült Államokban létrejött Veganuary (vegán január – szerk.) kihívást, mellyel arra próbálták rávenni az embereket, hogy az év egy hónapjában (azért éppen januárban, mert akkor a legmotiváltabak az emberek) teljesen húsmentesen táplálkozzanak. „Az MDOSZ ezt úgy próbálta bevezetni, hogy minden héten legalább egy napot táplálkozzunk húsmentesen” – tette hozzá.

A maradékmentésről is szólt. „Próbáljuk meg nem kidobni az élelmiszert, amelyet megvásárolunk. Az első legfontosab lépés, hogy bevásárlólistával menjünk és lehetőleg használjuk fel teljesen a megvásárolt élelmiszereket. Úgy vélem, a legfenntarthatóbb táplálkozás a piaccal kezdődik, részesítsük előnyben a szezonális és a helyi termékeket” – sorolta. Hangsúlyozta, fontos, hogy ne ítélkezzünk annak kapcsán, hogy mennyire sikerül megvalósítani a kitűzött célokat.

„Ha valaki nem műanyag szatyorba vásárol a boltban az már egy lépés, és ha neki az a maximum, rendben van. Ha másvalaki megnézi, hogy milyen terméket vásárol meg, és mondjuk, nem műanyagban vásárol meg mindent, az egy újabb lépés” – vélte.

A divatdiéták kapcsán megjegyezte, azt tapasztalta, az emberek többsége nincs tisztában az étrend, a fogyókúra és a diéta közötti különbséggel. „A fogyókúrát és a diétát ugyanúgy próbálják megközelíteni, holott nem ugyanazt jelentik. A diétát valmilyen betegség, egészségügyi probléma miatt kell tartani. Ez lehet rövid- vagy hosszú távú probléma, előbbi például a másnaposság tüneteit enyhítő diéta, de hosszú távú is lehet, ha valaki laktózérzékeny, vagy gluténmentesen kell táplálkoznia. A fogyókúra, amint a neve is mutatja, egy kúraszerű állapot, és az egészségünk szempontjából elég ritkán jó. Maximum akkor hatásos, ha valakinek nagyon sokat kell fogynia egészségügyi problémák miatt” – jegyezte meg.

Hozzátette, a divatdiétáknak az esetek többségében esztétikai oka van, az, ahogyan szeretnénk kinézni. „Olyan diéta vagy fogyókúra nincs, amely jó, hasznos és egészséges, inkább egy hosszú távú döntést kell meghozni. Az étrendre kell odafigyelni, amely a táplálkozáson túl az életmódunkat jelenti” – összegzett.

Egészséges-e a bor és a méz?

Kérdésre válaszolva elmondta, egészséges-e a bor, illetve a méz fogyasztása? „A borral ugyanaz a helyzet, mit a mézzel: sajnos, az a mennyiség, amit el kellene fogyasztanunk, hogy egészséges legyen, az már ártalmas. A méz tekintetében azért nem, mert sok cukrot viszünk be a szervezetbe az ásványi anyagok és vitaminforrások mellett, a bor esetében pedig az alkohol miatt, amely semmilyen mennyiségben nem egészséges” – fejtette ki.