Hogyan lett a régészből bárd? Mit jelent az, hogy valaki nemzetközi mesemondó és miért jó óvodásoknak és kamaszoknak (is) mesélni, továbbá miért fontos számunkra a mese? Többek között ezekről beszélgettünk Zalka Csenge Virág, nemzetközi mesemondóval.
2019. október 11., 00:152019. október 11., 00:15
– Régészből mesemondó. Honnan jött ez a nagy váltás?
– Igen, van nekem egy régész diplomám, és nagyon szerettem régésznek tanulni, de menetközben felfedeztem, hogy miként lehet valaki hivatásos mesemondó. Én igazából a régészetre is a történetek és a történelem miatt mentem, úgyhogy amikor megtudtam, hogy hivatásos mesemondó is lehet valaki, akkor éreztem, hogy én ezt szeretném csinálni. Végül, persze lediplomáztam, de nem dolgoztam régészként.
– Több ízben is nyertél ösztöndíjakat melyek segítségével különböző amerikai egyetemeken képezhetted mesemondói tudásodat. Ott milyen a mesemondás, miben különbözik az ittenitől?
– Amerikába jártam egyetemre és ott kaptam mesterképzés oklevelet mesemondásból. A különbség annyi, hogy náluk előrébb jár a mesemondásnak reneszánsza, tehát évtizedek óta szerveznek konferenciákat, fesztiválokat, van mesemondóképzésük az egyetemen. Ők szervezésben járnak jóval előttünk, mert már megcsinálták ezeket a hivatásos mesemondás támogató rendezvényeket és programokat.
– Mit jelent, hogy valaki nemzetközi mesemondó és nem csak „simán” mesemondó?
– Abban rejlik a különbség, hogy én, mint nemzetközi mesemondó nemcsak Magyarországon mesélek, és nemcsak magyar nyelven, hanem más országokban angolul és spanyol is. A másik megkülönböztető jegye, hogy a magyar népmesék mellett más népeknek a történeteit is népszerűsítem. Ezeket összefoglalva szoktam azt mondani, hogy nemzetközi mesemondó vagyok, de valójában én is a hagyományos mesemondás irányából érkezem.
– Minden korosztálynak másképp kell mesélni. Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak, illetve miként óvodásoknak?
– Igazából nagyon sok múlik a történet megválasztásán, eleve más meséket választok kicsiknek, mind az idősebb gyerekek számára. A kicsiknél nagyon jól működnek azok a mesék, amelyben ismétlődések vannak, illetve amelyben a gyerekek is szerepet kapnak. A kamaszok már a hosszabb és bonyolultabb történeteket igénylik, amelynek mélyebb értelmük van. Nekik már mesélek hőslegendákat, mitológiát, klasszikus, hosszú tündérmeséket, amelyeket a kamaszkor már igazán átérez és betudod fogadni.
– Egyrészt van egy hagyomány, amit továbbadunk. Én azt szeretem a hagyományos mesékben, hogy generációnként változik, mindenki ugyanazt a mesét hallja, de mindenki számára más üzenetet hordoz. A mesék mondandójából mindenki azt fogadja be, ami neki fontos, ami nagyon különleges és értékes élmény. A mesehallgatást kutatják, hogy sokat segít a kreativitás, szövegértés, olvasásra nevelés és ehhez hasonló területeken. Ami még különösen fontos a mesékben az az empátia. De a mese olyan, mint egy hatalmas, színes bazár, ami gyakorlatilag kimeríthetetlen.
– Mit vársz el a közönségedtől itt, Kézdivásárhelyen?
– Jó legyen a hangulat, és remélem élvezni fogják a mesét. Amikor ilyen nagyszámú közönség van, akkor mindig egy kicsit nehezebb kapcsolódni. Viszont, amikor tényleg élvezik a meséket, akkor nagyon jó hangulat szokott lenni, hiszen a nézőtér egyszerre reagál, nevet, ugat, vagy épp csinál valamit, ez pedig nagyon jó légkört teremt.
Tamás Réka
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!