Lehet-e a fejlesztés útjába állni?

Mint az előző alkalommal is, a városházán szervezett második közmeghallgatáson is igen sok vitatéma felszínre került a sepsiszentgyörgyi Jókai utca bal oldalát érintő városrendezési tervet illetően, noha a leglényegesebb kérdésben nagyrészt egyet­értettek
a megjelentek.

A Jókai utca bal oldalán sok régi lakosnak és néhány újabb tulajdonosnak is hosszú, kb. 200 méteres telkei vannak. Egyesek ezeket a telkeket felparcellázták és eladták, az új tulajdonosoknak viszont bekötőutakat kell biztosítani. A város számára nem kívánatos, hogy tucatjával legyenek ilyen keskeny szolgalmi utak, egyes tulajdonosok kérésére kidolgoztatott egy tervet, mely szerint a Jókai úttal párhuzamosan egy másik utca létesülne, amelyről jól megközelíthetők lennének a hátrább levő parcellák, a most még külteleknek számító területek is beépíthető beltelkekké válnának.

Az eredetileg tervezett 50 méteres utca sok telket derékban elvágott volna, ezért a tulajdonosok többsége tiltakozott. Az utcában lakók kérésére, kifogásaik figyelembevétele után, több hónap után a város új övezeti tervet készíttetett a területre, a korábban a megyei úttól 50 méterrel beljebb tervezett utcát most 100 méterrel hátrébb vitték. A 150 méterrel beljebb levő út, úgy tűnik, a jelen levők többségének megfelelne, viszont nekik a tervet kísérő technikai dokumentációban leírtakkal gyűlt meg a bajuk: a teljes közművesítés hiányát észrevételezték, illetve kérdéseik voltak az új utcához szükséges földek kisajátításával kapcsolatban is.

Mint Berszán Ruxandra szentgyörgyi főépítész elmagyarázta, ez a terv lényegében az övezetben óhajtott funkciókat szögezi le, ez alapján egy kertváros jellegű lakóövezet lenne ott kívánatos, legfeljebb egyemeletes és manzárdos épületekkel, az övezeti terv elfogadása után pedig a villany- és gázvállalat jóváhagyásai alapján lehet majd ott közművesíteni, illetve a gázbevezetést a finanszírozási mód megjelölésével később lehet kérvényezni. A város ebben a szakaszban csak az esővíz-elvezetést és a szennyvízcsatornát biztosítja.

A leghangosabb felszólaló többek nevében azt tette szóvá, hogy ingyen nem akar területet adni a (járdával együtt) 10 méter széles úthoz, hiszen maguk is szép összegért jutottak annak birtokába, a földet parcellánként eladóknak kellene az utat biztosítani. A város nem fizetne, mert a lakók érdekét szolgálná az intézkedés, de Tóth-Birtan Csaba alpolgármester megígérte, hogy nem lesznek kisajátítások. Ha viszont az utcában lakók nem jutnak egy, a többség által elfogadott megoldásra, akkor nem kell megvalósítani ezt az övezeti tervet – mondta a főépítész. Egy idő után már csak ismétlődtek a kifogások és érvek, így a gyűlést azzal zárták le a várost képviselők, hogy az írásban megfogalmazott ellenvetésekre részletes indoklással fognak választ kapni az érintettek. <<