Három az igazság?

A legújabb romániai tüntetéshullámot kiváltó ok a kormánynak az igazságügy működését érintő két határozat-, illetve törvénytervezete, ahol az egyik a közkegyelmet, míg a másik a büntetőtörvénykönyvet módosítaná. Míg az utcákon és a médiában osztatlan lelkesedéssel zajlik az ostrom a Bűnnel szemben, addig a román politikai elit továbbra is megosztott a kérdésben. A kormánynak az államelnök és pártja, sőt a korrupcióellenes ügyészség, de a nemzetközi nyomás ellenére sem áll szándékában a lényegi pontokban visszakozni, és ezt a demokráciára, vagyis a választói felhatalmazásra hivatkozva teszi. Az utcai megmozdulásokat a liberálisok törvénytelen nyomásgyakorlásának, az elnöki hivatal mesterkedésének tulajdonítják.

Innen nézve a törvényhozás többségét maga mögött tudó kormány és az ellenzék vezére, az államfő igazságszolgáltatás feletti politikai harca úgy fest, mintha a bal-jobb világnézeti szembenállás nyert volna újabb formát a hatalmi ágak közti dulakodásban. Ez részben igaz is, hiszen a román elnöki szerep a törvényhozás és/vagy a kormány ellensúlyozására lett kitalálva, vagyis a viszály lehetősége kódolva van az alkotmányba. De jelen esetben része a képletnek egy másik, de hasonló természetű konfliktus is, éspedig az igazságszolgáltatás szaktestülete és a választott tisztségviselők között húzódó érdeksérelem.

A kormány határozatai a néhány éve nemzetközi nyomásra létrehozott, véleményük szerint a jobboldal által alkalmanként politikai fegyverként használt korrupcióellenes ügyészség hatáskörét korlátozná. Az alkotmány értelmében a törvényhozónak erre lehetősége van. A népnek, a nép felhatalmazásával alkotják a törvényt, ami az igazság mércéje, és ami alapján az igazságszolgáltatás eljár. És mivel az igazságszolgáltatás csak végrehajt, így képtelen megvédeni saját álláspontját, jelen helyzetben az elnök és a nyilvánosság nyújtotta védelem nélkül a választottak, a politikai elit érdekeinek rendelődhet alá. Mindezek tükrében látszik, hogy momentán ahány hatalmi ág, annyi értelmezése a konfliktusnak. De az igazság ezek kölcsönhatása, ami egy törvényben jut kifejezésre. Viszont míg az nincs, addig az utca, a piac, a politika illetékes a vitás kérdésben.