Az USR elnöke szerint erkölcstelen lenne a 2024-es választások összevonása

Az USR székházában tartott sajtótájékoztatóján Cătălin Drulă elmondta: a 2024-es választások összevonása a koalíció téves politikai számításain alapul. Szerinte ezzel a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) a választási veszteségeit próbálja csökkenteni, de nem járnak sikerrel, mert a szavazók mindkét kormánypárttal elégedetlenek. "Ezért kétségbeesettek, ezért vitatkoznak minden nap, és ezért próbálják egymásra áthárítani a felelősséget" - jelentette ki Drulă.

Hangsúlyozta, az a normális, ha külön tartják a helyhatósági és a parlamenti választásokat, mert a kampányban nem lehet összekeverni a csatornázással vagy az utak minőségével kapcsolatos problémákat a kormány hatáskörébe tartozó témákkal.

Az USR elnöke emlékeztetett arra, hogy a helyhatósági választásokon így is négy szavazócédula van, a számuk növelése pedig csak "elszédítené" a szavazókat.

"Mindenesetre mi minden forgatókönyvre felkészültünk, és optimisták vagyunk. Optimizmusunk a munkánkra, politikai tevékenységünk őszinteségére épül" - mondta Drulă.

Az egykori kommunista titkosrendőrség, a Securitate volt tisztjei speciális nyugdíjának eltörléséről szóló törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentbe az USR - számolt be Cătălin Drulă.

Az ellenzéki politikus felháborítónak nevezte, hogy a lakosságot egy totalitárius rendszer nevében terrorizáló személyek ma különleges juttatásban részesüljenek a román államtól. Ezért törvénytervezetében az USR eltörölné azoknak a különnyugdíját, akikről a bíróság korábban megállapította, hogy politikai rendőrségi tevékenységet végezve megsértették az emberi jogokat. Drulă adatai szerint ez az intézkedés a Securitate és a Milícia mintegy 1300 volt tisztjét érintené.

A pártelnök beszámolt arról is, hogy az országos helyreállítási terv szerint december 31-ig a kormánynak meg kell szüntetnie a nem hozzájárulás-alapú speciális nyugdíjakat, ezért az USR az év hátralévő részét ennek az ügynek szenteli. Emlékeztetett arra, hogy a speciális nyugdíjak kifizetésére évente a GDP 1 százalékát fordítja az állam, és ez kiadás nagyobb a kutatási minisztérium költségvetésénél (a GDP 0,16 százaléka). Ugyanakkor - tette hozzá - a speciális nyugdíjak átlagos összege a nyolcszorosa a hozzájárulás-alapú juttatásokénak.

forrás: Agerpres

fotó: Cătălin Drulă/Facebook