Az el nem számolt honoráriumoktól a jogtalan számlazárolásig

A Nép Ügyvédjének (ombudsman) feladata elsősorban a közigazgatásban, de az igazságszolgáltatás kivételével valamennyi állami szervnél, panasz alapján vizsgálat indítása. Vagyis azoknak az ügyeknek a kivizsgálása, amelyek esetében egy polgárnak az állami intézményekkel, hatóságokkal gyűlik meg a baja – vagy nincsenek megelégedve azzal a móddal, ahogy velük vagy ügyükkel foglalkoznak. Ugyanakkor az ombudsman a magánszemélyek tiltakozáshoz, az információszerzéshez és a magántulajdonhoz való jog tiszteletben tartását is felügyelheti.

„Ezzel sokszor nincsenek tisztában azok, akik hozzám fordulnak a megoldás reményében, de ez nem baj” – nyugtatott meg Cătălina Dinu, a brassói területi kirendeltség képviselője. Mint jelezte, ők felvilágosítják, illetve tanáccsal látják az állampolgárokat arra vonatkozóan, hogy kihez fordulhatnak kérdéseikkel.

A Nép Ügyvédje a Székelyhonnak elmondta, a Kovászna Megyei Prefektusi Hivatal épületében tartott – a hónap első hétfőjére időzített (most a román húsvét miatt egy héttel elhalasztott) – meghallgatásukon átlag 8-10 személy jelenik meg, ezúttal azonban 18 személy jelentkezett különböző panaszokkal.

Egyikük szóvá tette, hogy nem kapott a fűtés-, illetve gázszámla kifizetésére fordítható támogatást (ún. energiakártyát), amire pedig szerinte kis jövedelme okán joga lett volna. A szakember az illetőnek azt tanácsolta, forduljon a kártyákat kibocsátó fejlesztési minisztériumhoz, mert első lépésben az oldhatja meg a gondját, illetve ha onnan nem a megfelelő választ kapja, vagy nem kap választ, akkor ismét megkeresheti az ombudsmani hivatalt.

Egy gidófalvi személy úgy gondolta, munkaadója jogtalanul bocsátotta el, miután előzőleg – már 2020-tól kezdve – többször is figyelmeztetésben részesítette, illetve fizetéslevonással is büntette fegyelmi vétségek miatt. Az elbocsátott személy úgy gondolta, hogy ő ártatlan, ezért korábban már a munkaügyi felügyelőséghez is fordult, ahonnan választ is kapott, de a szankciók eltörlése, az elmaradt fizetések inkasszálása (kifizetése) és a munkaviszony visszaállítása érdekében a – Nép Ügyvédje szerint – a bírósághoz kell fordulnia.

Egy hölgy arra vonatkozóan kért tanácsot, hogyan járjon el, ha egy hagyatéki tárgyalásban megfogadott bukaresti ügyvédje többször vett el tőle összegeket honorárium címén, de nem adott nyugtát. Ugyan létezik ez ügyben egy közvetítő segítségével írt szerződés, de a vázolt tényállásra vonatkozóan bizonyítékok nincsenek. Ezért a panaszos azt a tanácsot kapta, beszéljen az őt továbbra is képviselő ügyvéddel vagy forduljon az ügyvédi kamarához.

Kiemelkedő az a korábbi ügy, amikor azért fordultak a Nép Ügyvédjéhez, mert sokéves, a büntetőadókkal együtt több tízezer lejre duzzadt kifizetetlen autóadót akartak behajtani egy illetőn. Az érintett nehezményezte, hogy az adóhivatal erről a helyzetről csak két hónapja értesítette. Állítása szerint évekkel korábban ellopták a személyi igazolványát, az adatait felhasználva pedig tudta nélkül megszerkesztettek a nevére egy adásvételi szerződést, amelyen nem az ő aláírása szerepel. Az adósság miatt zárolták fizetését, bankszámláját, és kényszervégrehajtásra is sor került.

Mivel az illető azt hitte, hogy teljes fizetését visszatartják a törlesztés érdekében, az ombudsman felvilágosította, hogy a bére legtöbb 30 százalékát tarthatják vissza, illetve munkaadójától kérheti azt is, hogy készpénzben, kézbe kapja a fizetését. Arra is biztatta a panaszost, hogy írásban igényeljen választ az adóhivataltól arra, mikortól számolják elmaradását, illetve hogyan jutottak ahhoz a bizonyos végösszeghez. Illetve kérje azt, hogy részletekben is fizethesse az adósságot. Mivel ebben az esetben vélhetően okirat-hamisításról is szó lehet, szükséges rendőrségi feljelentést is tennie.

Mint ahogy az legtöbbször lenni szokott, a föld-visszaszolgáltatással kapcsolatos ügyek is terítékre kerültek a hétfői meghallgatás során: egy illyefalvi ember azért reklamált, mert szomszédjával perelt egy több mint 100 négyzetméteres földért, mely ugyan először szerepelt a telekkönyvben, az utólagos mérések nyomán viszont kiderült, hogy tulajdonképpen hiányzik. Ezt a panasszal élő személy úgy értelmezte, hogy a vitatott terület a szomszédhoz került, vagyis ő kapta meg, ami neki járt volna. A Nép Ügyvédje neki is azt tanácsolta, törvényszéken keresse az igazát, illetve forduljon ügyvédhez.

Egy másik személy a zabolai önkormányzatra panaszkodott, véleménye szerint húzzák-halasztják a földje visszaszolgáltatását. Dobollóról többen is kérték a polgármesteri hivataltól ingatlanjuk telekkönyvezését, de állításuk szerint a tavalyi kérvényükre mindmáig semmilyen választ nem kaptak. Ebben az esetben további dokumentálódásra van szüksége a Nép Ügyvédjének, mert a hivatal csak az egy évnél nem régebbi ügyekben járhat el, tehát – mint azt Cătălina Dinu részletezte – itt az lehet a megoldás, hogy a panaszosok újra kérvényezik az eljárást, és ha nem kapják meg a törvény által előírt intervallumban a választ, ismét kérhetik az ombudsman közbenjárását.

„Minden eset egyedi, meg kell nézni, kihez, milyen kérést intézett a panaszos, néha a helyszínen végzett vizsgálódásra is szükség lehet” – magyarázta a brassói területi kirendeltség munkatársa. Olykor a Nép Ügyvédje a bepanaszolt hivatal fölöttes hatóságához fordul, a vitatott földügyekben pedig a megyei földosztó bizottságtól kér tisztázó iratokat. Úgy tűnik, valóban ad egy plusz esélyt azoknak a polgároknak, akik elakadnak az állami intézményekkel folytatott vitákban.

Fotó: Pinti Attila