A 709-es szoba rejtélye

Történelmi jellegű dokumentumok kerültek világhálós látókörömbe az 1990. márciusi, marosvásárhelyi magyarellenes pogromról, román megközelítésből. Olyan szerző részéről, aki az 1990-es években az ügynöki ténykedés felé csúsztatta az újságírói hivatást (az övét), budapesti „tudósítóként” öntötte a szennylevet Erdély és Románia hírcsatornáiba. Nem volt szerencsém hozzájutni Kincses Előd ügyvéd könyvéhez, amelyben a Fekete Március személyes átélőjeként ír. Nem tudom, elkerülte-e a figyelmét vagy sem Dorin Suciu (D. S.) tényferdítő riportsorozata.

1990. S. néhány évvel ezelőtt leplezetlen izgalommal beszélt arról, hogy az 1990. március 19–20-i, marosvásárhelyi utcai összecsapásokat a magyarok jó előre kitervelték. Tárgyi bizonyíték címén mutatja be a marosvásárhelyi Grand Hotel vendégnyilvántartási naplójának egy lapját. A magyarázó szövegben azt írja, a Mihai Cofariu főtéri megtaposását filmező, majd magyarverésről tudósító Gary L. Honeyford március 19-én érkezett a Grand Szállóba, a főtér felé néző szobát bérelt egyetlen napra, mert tudta, hogy 20-án ott lenn történni fog valami. Azt állítja, külföldi körök marosvásárhelyi magyar politikusokkal közösen szervezték a marosvásárhelyi köztéri magyar–román összecsapásokat.

Nos, D. S. hazug szövegkönyvét éppen a Grand Szálló vendégnyilvántartási naplójának adatai cáfolják. Az írországi tévériporter nem március 19-én érkezett, hanem egy héttel korábban, s nem egy napra, hanem 6 napra fizetett, a hetedik emeleten kapott szobát. Még az is jól kivehető, hogy először 8 napra akartak neki számlázni, de aztán kijavították az összeget. Emellett fizetnie kellett 1250 lejt, mert az összecsapások idején felkérezkedett a tizenegyedik emeleti erkélyre, hogy onnan filmezzen.

Ami viszont még érdekesebb, a riporternek helyet adó 709-es szoba szomszédjaiként a román szállodafelelős csak névbetűket vagy valamilyen kódot írt be ceruzával – ilyen az állambiztonsági protokollnál szokás. Ráadásul a 14 szobát számláló hetedik emeleten csak román vendégnevek sorakoznak. Márpedig Oscar-díjas ügynökfilmbe illő bravúr lehetne, hogy magyarok szerveznek utcai összetűzést, Írországból hoznak tévériportert, akit aztán a román igazgatás alatt lévő szállodában teljesen románok „lakta” emeleten helyeznek el filmezni, a román állambiztonság gyűrűjében…