5 százalékkal nőtt a román gazdaság az első negyedévben

A szezonálisan kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a GDP 5,1%-kal emelkedett az év első három hónapjában.

A pénzügyminisztérium által közzétett 2019 - 2022-es konvergenciaprogram értelmében 2019-ben 5,5%-os a becsült gazdasági növekedés.

A statisztikai intézet emlékeztetett, hogy tavaly 4,1 százalékkal, 2017-ben 7 százalékkal nőtt a román gazdaság.

Ugyanakkor a tavalyi évre vonatkozóan módosították a szezonálisan és naptárhatással kiigazított negyedéves adatokat, így tavaly a második negyedévben 1,2 százalékkal nőtt a GDP az előző három hónaphoz képest a korábban közölt 1,3 százalék helyett. A harmadik negyedévben 0,1 százalékponttal, 1,5 százalékra felfele módosították a növekedést, akárcsak a negyedik negyedévben, amikor a GDP 1 százalékkal bővült az előző három hónaphoz mérten.

A statisztikai intézet szintén szerdán közölte, hogy az első negyedévben 12,5 százalékkal nőtt a román építőipari termelés volumene, a szezonális és naptárhatással kiigazított adat szerint a bővülés 5,7 százalék volt. Márciusban a nyers adatok szerinti növekedés 23,4 százalék volt a tavalyi harmadik hónaphoz képest, a kiigazított adatok szerint a bővülés 18,7 százalék.

Egy héttel korábban az Európai Bizottság lefelé rontotta a román gazdaság idei évi növekedésére vonatkozó korábbi becslését: míg januárban 3,8%-ra becsülte a GDP növekedését, addig most 3,3%-ra csökkentette.

A Nemzetközi Valutaalap áprilisban szintén 3,4%-ról 3,1%-ra rontotta le a román gazdaság fejlődésére vonatkozó becslését.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) május 8-án a novemberben becsült 3,6%-ról 3,2%-ra rontotta le a román gazdaság idei fejlődésére vonatkozó előrejelzését.

A kormánykoalíció prognózisa, amelyre az idei költségvetést alapozta, helyes volt, ezt bizonyítják az Országos Statisztikai Intézetnek (INS) az 5%-os gazdasági növekedésre vonatkozó, szerdán közzétett adatai, fejtette ki Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.

"Az Országos Statisztikai Intézet közzétette az első negyedévi gazdasági fejlődésre vonatkozó adatait. A gazdasági fejlődés 5%-os! Tehát prognózisunk, amelyre az idei költségvetést építettük, helyes volt. Mennyit szidott Johannis, hogy ez tragédia, hogy ezek csak papírra sorakoztatott számjegyek, és a büdzsé nem reális. Anélkül, hogy komoly érveket és indokokat sorakoztatott volna fel. A valóság az, amit ma az INS közzétett" - írta szerdán Dragnea Facebook-bejegyzésében.

Hozzátette, az építőipar és a beruházások járultak hozzá a lenagyobb mértékben a gazdasági fejlődéshez.

"Ez újabb bizonyíték arra, hogy az építkezési ágazatot érintő intézkedések helyesek voltak. Az INS ma közzétett adatai értelmében 2019 első negyedében 12,5%-kal nőtt az építkezési munkálatok mennyisége 2018 első negyedéhez képest, ami a legnagyobb mértékű növekedés a 2009-es gazdasági válság óta. Mit fog most mondani erre a propaganda? Egy biztos, a kormányprogram továbbra is bizonyítja hatékonyságát" - írta még a PSD elnöke.

A bejelentett gazdasági növekedés "fényezés, hogy ne lássuk a valós problémákat", vélekedett szerdán Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, hozzátéve, hogy a gazdaság "füzetben" növekszik, hitelből fedezett fogyasztással.

A lakosság nem húzza ki a bérből egyik hónapról a másikra, a PSD-ALDE által bejelentett gazdasági növekedés pedig nem fogja kifizetni a számláikat és az egyre nagyobb bankrészleteiket, állítja Orban sajtóközleményében.

"Románia gazdasága díjazandó és bátorítandó módon ellenáll a jelenlegi kormány aberrációinak és ostobaságainak, és továbbra is nagy nehezen, és óriási erőfeszítések árán, de növekszik ebben az ellenséges és agresszív politikai és jogi helyzetben, amelyet a PSD-ALDE koalíció generál. Sajnálatos módon az első negyedéves gazdasági fejlődésre vonatkozó bejelentéshez rossz hírek is társulnak. A gazdaság 'füzetben' növekszik, hitelből fedezett fogyasztással, mint a falusi boltokban" - írja a liberális vezető.

Megemlítette ugyanakkor, hogy "sajnos" minden olyan gazdasági növekedésnek, amely nem kapcsolatos a termeléssel, előbb-utóbb ára lesz.

"Az ipari termelés lihegve erőlködik, emiatt a bejelentett gazdasági növekedés fényezésnek tűnik, hogy ne lássuk a valós problémákat, a fogyasztás gazdasági alap nélküli növekedését" - fűzte hozzá Ludovic Orban. A liberális vezető szerint ez azt bizonyítja, hogy "a gazdasági növekedés agyaglábakon jár".

"A fogyasztás ösztönzését bizonyos jövedelmek mesterséges növelésével érték el, ami olyan inflációs robbanást eredményezett, amelynek leginkább a magánszektorban dolgozók fizetik meg az árát (...). A PSD-ALDE kormány ugyanis a vásárlóerő csökkentésével a jövedelmeket csökkentette" - mutat rá Orban.

Az infláció mellett ennek a folyamatnak két másik káros hatása is van Románia gazdaságára nézve: nő az államadósság és nő az import mennyisége. "Mi több, bár a gazdaság bővül, az állami bevételek csökkenek. Az első negyedévben a kormány 5,47 milliárd lejes deficitet regisztrált, 1 milliárd lejjel többet, mint tavaly, ami újabb állami kölcsönökhöz vezet, és ezeket a lakosság fogja megfizetni" - szögezte még le a PNL elnöke.

Rámutatott, minél hamarabb le kell állítani a PSD-ALDE kaotikus kormányzását, mielőtt még további rossz dolgokat eredményezne. "A Nemzeti Liberális Párt a fizetések és nyugdíjak valós növelését támogatja, amely nem eredményezi az árak és a törlesztőrészletek robbanását, hanem az exportra, beruházásokra és európai pénzekre alapozó gazdasági növekedést ösztönzi" - írta még a liberális vezető.

Gyorsult a gazdasági növekedés az euróövezetben és az Európai Unióban január-márciusban a tavalyi utolsó negyedévhez képest. Az uniós tagállamok közül Magyarország gazdasága nőtt a leggyorsabb ütemben negyedéves és éves összevetésben is - ez derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által szerdán közölt második becslésből.  

Az első negyedévben az előző negyedévhez képest szezonális kiigazítással 0,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az euróövezet 19 tagállamában és 0,5 százalékkal az EU 28 tagállamában. A 2018-as negyedik negyedévben az euróövezetben 0,2 százalék, az EU-ban 0,3 százalék volt a negyedéves GDP-növekedés.

A felpattanás annak köszönhető, hogy a legnagyobb euróövezeti gazdaság, a német magához tért és stagnálásról 0,4 százalékos emelkedésre váltott. Olaszország gazdasága pedig kilépett a technikai recesszióból, szerény 0,2 százalékos növekedést elkönyvelve.  

Éves bázison szezonális kiigazítással az euróövezetben 1,2 százalékkal, az EU-ban 1,5 százalékkal nőtt a GDP, mindkét régióban az előző negyedévivel megegyező ütemben.  

A friss adatok megegyeznek az április 30-án közölt első becslésben szereplőkkel.

Az Eurostat országokra bontott adatsora meglehetősen hiányos, nyolc ország esetében (Észtország, Írország, Görögország, Horvátország, Luxembourg, Málta, Szlovénia, Svédország) még nem szerepelnek az első negyedéves számok. A maradék húsz ország közül Magyarország gazdasága nőtt a legnagyobb mértékben január-márciusban, negyedéves összevetésben 1,5 százalékkal, éves szinten pedig 5,2 százalékkal.

Negyedéves szinten Lengyelország a második 1,4 százalékos növekedéssel, majd Románia (1,3 százalék) és Bulgária (1,1 százalék) következik. Éves összehasonlításban 5,1 százalékos GDP-növekedéssel Románia a második, Lengyelország pedig a harmadik 4,6 százalékkal.

Az Eurostat június 6-án hozza nyilvánosságra a harmadik, végleges becslést az unió és az euróövezet első negyedéves gazdasági teljesítményéről.

(Agerpres/MTI)