
György Attila (fotó) József Attila-díjas író, a Székelyföld szerkesztője, a KultúrHon munkatársa csütörtökön 19 órától, a székelyudvarhelyi Gondűző Étteremben örvendezteti meg Tájképek, harcosokkal című új kötetével az olvasókat. A rendezvény házigazdája Murányi Sándor Olivér író, a szerzővel Muszka Sándor beszélget. A könyvismertetőt követően harcművészeti bemutatót láthatnak az érdeklődök. A bemutató előtt a szerzőt kérdeztük.
2011. december 13., 16:512011. december 13., 16:51
2011. december 13., 17:342011. december 13., 17:34
– Honnan ez a „hadi érdeklődés”?
– Mindjárt kötekednék is egy kicsit ennek jegyében: nem a hadakozás, hanem a harcosi életforma, mentalitás áll közel hozzám. Nyilván, ezt sem úgy kell elképzelni, hogy az ember folyamatosan megy, és keresi a bajt, sőt: kifejezetten konfliktuskerülő alkat vagyok. (Na jó, ez csak részben igaz.) Sokkal inkább a hétköznapi harcokról szól, arról, hogy az én világképem szerint az embernek meg kell találnia a maga értékeit, elveit, hitét, és ahhoz aztán minden körülmények között, “kivont karddal” kell ragaszkodnia. Éppen ezt az életérzést jártam körül korábbi, Harcosok Könyve c. kötetemben.
– Van-e az írónak kardja? Vagy a székely ember „csak” bicskát hord magával?
– „Természetesen” van kardom. Van egy honfoglalás kori szablya-másolatom, egy huszárkardom, és a kedvencem, egy édesapám által készített (!) „parasztszablya”. Talán ez a leghitelesebb és a legkézhez-állóbb… Volt egy szamuráj-kardom is, de az eltörött az első találkozásnál a szablyával. Amúgy meg Zrínyivel vagy Balassi Bálinttal együtt vallom, hogy a toll és a kard együtt kell dolgozzon. Mindössze mára átvitt értelemben használjuk az utóbbit. Többnyire. Bicskám természetesen van, anélkül aztán tényleg ki sem teszi a lábát a ‘zember a házból, szoktam mondogatni, hogy nemesember karddal jár, s voltaképpen a bicska is egyfajta összecsukható mini-kard…
– Milyen a többször is emlegetett „történelmi\" pannon bor?
– Köztudomású ugyebár, hogy a mai Magyarország területén – legalábbis annak akkoriban Pannóniában nevezett részén, különösen a mai Tolna, Baranya megyékben, a római korban igen élénk szőlőtermesztés volt. Már a kelták is jeleskedtek az ottani borkészítésben. Is. Azt is tudjuk, a római udvarban igencsak kedvelték a sabariai, falernumi stb. elnevezésű, környékbeli borokat. Nyilván, nekik is megvolt a magukhoz való eszük. Ahogyan a mai szekszárdiaknak vagy villányiaknak is. A könyvemben emlegetett „pannon” bornál én egyértelműen a villányi borokra gondolok, de ez már személyes, szubjektív dolog…
Simó Márton interjújának többi része a Kultúrhonon olvasható.
Nemcsak a községbeliek, hanem gyakorlatilag bárki igényelhet rövidesen új személyi igazolványt Csíkszentsimonban, ahol megnyílik az első csíkszéki községi személyi nyilvántartó iroda.
Kórházi ellátásra szorult az a két idős, akiket egy gyalogátjárón ütöttek el Csíkszereda központjában hétfőn. A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit.
A közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó Csíkcsobotfalván vasárnap délután tartják a hagyományos farsangbúcsúztatót. A csobotfalviak szombaton részt vesznek Alsósófalván a megyei farsangbúcsúztatón, majd saját településükön is eltemetik a telet.
Komoly pénzügyi kockázatot vállal a csíkszeredai önkormányzat, ha június közepéig nem sikerül lezárnia az új általános városrendezési terv engedélyeztetési folyamatát. Jelenleg a szükséges negyvenkét jóváhagyás jelentős része már megvan.
A patakmederben találták meg egy férfi holttestét a Csíkszentgyörgy községhez tartozó Menaságújfaluban szerdán este, a halálának körülményeit még vizsgálják.
Alapos külső és belső átalakuláson esik át a Csíki Játékszínnek és a Hargita Székely Néptáncszínháznak otthont adó épület. A szerdai építőtelep-bejáráson kiderült: restaurált művészeti értékek is várják majd a közönséget a nyári átadás után.
Jogerőssé vált az a bírósági végzés, amely hatályon kívül helyezte a tusnádfürdői önkormányzat azon határozatát, amellyel a város kisajátította a Csukás-tó területét. A városvezetés eleget tesz ennek, de a kisajátítás újraindítására készül.
Nem lehet kizárni, hogy megváltozhat a csíkszeredai Octavian Goga sétány, de akár a főgimnázium neve is, mert törvény tiltja, hogy a fasiszta propagandával kapcsolatba hozható személyekről köztereket, intézményeket nevezzenek el.
A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
szóljon hozzá!