Van-e az írónak kardja?
György Attila (fotó) József Attila-díjas író, a Székelyföld szerkesztője, a KultúrHon munkatársa csütörtökön 19 órától, a székelyudvarhelyi Gondűző Étteremben örvendezteti meg Tájképek, harcosokkal című új kötetével az olvasókat. A rendezvény házigazdája Murányi Sándor Olivér író, a szerzővel Muszka Sándor beszélget. A könyvismertetőt követően harcművészeti bemutatót láthatnak az érdeklődök. A bemutató előtt a szerzőt kérdeztük.
Simó Márton
2011. december 13., 16:512011. december 13., 16:51
2011. december 13., 17:342011. december 13., 17:34
– Honnan ez a „hadi érdeklődés”?
– Mindjárt kötekednék is egy kicsit ennek jegyében: nem a hadakozás, hanem a harcosi életforma, mentalitás áll közel hozzám. Nyilván, ezt sem úgy kell elképzelni, hogy az ember folyamatosan megy, és keresi a bajt, sőt: kifejezetten konfliktuskerülő alkat vagyok. (Na jó, ez csak részben igaz.) Sokkal inkább a hétköznapi harcokról szól, arról, hogy az én világképem szerint az embernek meg kell találnia a maga értékeit, elveit, hitét, és ahhoz aztán minden körülmények között, “kivont karddal” kell ragaszkodnia. Éppen ezt az életérzést jártam körül korábbi, Harcosok Könyve c. kötetemben.
– Van-e az írónak kardja? Vagy a székely ember „csak” bicskát hord magával?
– „Természetesen” van kardom. Van egy honfoglalás kori szablya-másolatom, egy huszárkardom, és a kedvencem, egy édesapám által készített (!) „parasztszablya”. Talán ez a leghitelesebb és a legkézhez-állóbb… Volt egy szamuráj-kardom is, de az eltörött az első találkozásnál a szablyával. Amúgy meg Zrínyivel vagy Balassi Bálinttal együtt vallom, hogy a toll és a kard együtt kell dolgozzon. Mindössze mára átvitt értelemben használjuk az utóbbit. Többnyire. Bicskám természetesen van, anélkül aztán tényleg ki sem teszi a lábát a ‘zember a házból, szoktam mondogatni, hogy nemesember karddal jár, s voltaképpen a bicska is egyfajta összecsukható mini-kard…
– Milyen a többször is emlegetett „történelmi\" pannon bor?
– Köztudomású ugyebár, hogy a mai Magyarország területén – legalábbis annak akkoriban Pannóniában nevezett részén, különösen a mai Tolna, Baranya megyékben, a római korban igen élénk szőlőtermesztés volt. Már a kelták is jeleskedtek az ottani borkészítésben. Is. Azt is tudjuk, a római udvarban igencsak kedvelték a sabariai, falernumi stb. elnevezésű, környékbeli borokat. Nyilván, nekik is megvolt a magukhoz való eszük. Ahogyan a mai szekszárdiaknak vagy villányiaknak is. A könyvemben emlegetett „pannon” bornál én egyértelműen a villányi borokra gondolok, de ez már személyes, szubjektív dolog…
Simó Márton interjújának többi része a Kultúrhonon olvasható.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Elkezdődött a kaszáló kaláka a csíkszentkirályi Bakalján
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Elkezdődött a kaszáló kaláka a csíkszentkirályi Bakalján
Helikopterrel érkezett Székelyföldre Ion Țiriac: jégpályákat szemlézett és az utánpótlásról tárgyalt
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Helikopterrel érkezett Székelyföldre Ion Țiriac: jégpályákat szemlézett és az utánpótlásról tárgyalt
Fákat vágnak ki a csíkszeredai megyeháza környékén, útlezárásokra lehet számítani
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Fákat vágnak ki a csíkszeredai megyeháza környékén, útlezárásokra lehet számítani
Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon
Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Ezer székely leány és még annál több
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Ezer székely leány és még annál több
András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda
Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon
Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók
Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!