György Attila (fotó) József Attila-díjas író, a Székelyföld szerkesztője, a KultúrHon munkatársa csütörtökön 19 órától, a székelyudvarhelyi Gondűző Étteremben örvendezteti meg Tájképek, harcosokkal című új kötetével az olvasókat. A rendezvény házigazdája Murányi Sándor Olivér író, a szerzővel Muszka Sándor beszélget. A könyvismertetőt követően harcművészeti bemutatót láthatnak az érdeklődök. A bemutató előtt a szerzőt kérdeztük.
2011. december 13., 16:512011. december 13., 16:51
2011. december 13., 17:342011. december 13., 17:34
– Honnan ez a „hadi érdeklődés”?
– Mindjárt kötekednék is egy kicsit ennek jegyében: nem a hadakozás, hanem a harcosi életforma, mentalitás áll közel hozzám. Nyilván, ezt sem úgy kell elképzelni, hogy az ember folyamatosan megy, és keresi a bajt, sőt: kifejezetten konfliktuskerülő alkat vagyok. (Na jó, ez csak részben igaz.) Sokkal inkább a hétköznapi harcokról szól, arról, hogy az én világképem szerint az embernek meg kell találnia a maga értékeit, elveit, hitét, és ahhoz aztán minden körülmények között, “kivont karddal” kell ragaszkodnia. Éppen ezt az életérzést jártam körül korábbi, Harcosok Könyve c. kötetemben.
– Van-e az írónak kardja? Vagy a székely ember „csak” bicskát hord magával?
– „Természetesen” van kardom. Van egy honfoglalás kori szablya-másolatom, egy huszárkardom, és a kedvencem, egy édesapám által készített (!) „parasztszablya”. Talán ez a leghitelesebb és a legkézhez-állóbb… Volt egy szamuráj-kardom is, de az eltörött az első találkozásnál a szablyával. Amúgy meg Zrínyivel vagy Balassi Bálinttal együtt vallom, hogy a toll és a kard együtt kell dolgozzon. Mindössze mára átvitt értelemben használjuk az utóbbit. Többnyire. Bicskám természetesen van, anélkül aztán tényleg ki sem teszi a lábát a ‘zember a házból, szoktam mondogatni, hogy nemesember karddal jár, s voltaképpen a bicska is egyfajta összecsukható mini-kard…
– Milyen a többször is emlegetett „történelmi\" pannon bor?
– Köztudomású ugyebár, hogy a mai Magyarország területén – legalábbis annak akkoriban Pannóniában nevezett részén, különösen a mai Tolna, Baranya megyékben, a római korban igen élénk szőlőtermesztés volt. Már a kelták is jeleskedtek az ottani borkészítésben. Is. Azt is tudjuk, a római udvarban igencsak kedvelték a sabariai, falernumi stb. elnevezésű, környékbeli borokat. Nyilván, nekik is megvolt a magukhoz való eszük. Ahogyan a mai szekszárdiaknak vagy villányiaknak is. A könyvemben emlegetett „pannon” bornál én egyértelműen a villányi borokra gondolok, de ez már személyes, szubjektív dolog…
Simó Márton interjújának többi része a Kultúrhonon olvasható.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
szóljon hozzá!