Szoros csángó-jász kapcsolatok

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

A 7. Csángó Hétvégét szombaton, a 37. Csángófesztivált pedig vasárnap tartották Gyimesfelsőlokon. Nemcsak csángó együttesek léptek színpadra, hanem jászsági néptánccsoportok is, mivel néhány éve a felsőloki önkormányzat és a jászberényi Országos Néptánc Baráti Kör Egyesület közösen szervezi a kétnapos rendezvényt.

Szőcs Lóránt

2013. július 21., 20:322013. július 21., 20:32

2013. július 21., 22:172013. július 21., 22:17

Félnapos szekértúrán vehettek részt a vendégek szombat délelőtt, este pedig a már szokásos serketánccal vette kezdetét a csángó bál. A Gyimesekben serketáncnak a gyerekek táncát nevezik, minden bál előtt ugyanis ők kapnak lehetőséget kipróbálni az elődeiktől tanult lépéseket. Másfél évtizede Varga Zsuzsanna tanítja a gyimesi iskolákban a diákokat, jól elsajátították a gyimesi táncrendet, látható volt, hogy együttműködtek a zenészekkel, a Zerkula Emlékzenekarral.

A szombat esti gálát a rangidősök, vagyis a sötétpataki hagyományőrzők, Blága Károly tánccsoportja kezdte ízelítőt adván a csángó táncrendből, majd a vendégek, a Jászság Népi Együttes lépett színpadra. Végül a felsőloki kultúrigazgató, Bodor Tibor Kesice nevű tánccsoportja fejezte be az előadást, amelyet táncház követett. A talpalávalóhoz a muzsikát a Magyarországról érkezetteknek a Szeres Együttes húzta.

Kocsán László, a Jászság Népi Együttes egyik művészeti vezetője elmondta portálunknak, hogy Jászberényben már régóta ápolják a csángó kultúrát, nem véletlen, hogy Gyimesfelsőlok és Jászberény testvér-települési kapcsolatot létesített.

„1989-ben volt szerencsém részt venni Komjátpatakán egy lovas lakodalomban, ahol Zerkula János és Halmágyi Mihály prímások muzsikáltak, így Felsőlokon keresztül létesült az első kapcsolatom a Gyimesekkel. Nagyon örülök annak, hogy jó pár évvel később sikerült testvér-települési kapcsolatokat létesítenünk. Igaz, Jászberényben mindig is fontos volt a csángókérdés, a legrégebbi Csángófesztivál persze a Gyimesekben van, de utána következik rögtön a miénk. Idén Jászberényben már XXIII. csángófesztiválnál tartunk. Pap Imre, akkori együttesvezetőnk indította el az elsőt rögtön a 89-es fordulat után, mivel azelőtt nem léphették át a csángók a határt” ‒ hangsúlyozta Kocsán László.

Elmondta, hogy nem is ezek a formaságok a fontosak, hanem a mögöttük meghúzódó barátságok, emberi kapcsolatok. Egymást segítik, ösztönzik. Bodor Tibor szerinte a kultúrigazgatók példaképe, hiszen amellett, hogy szervezői teendőket lát el, nagyon jól tud zenélni, sőt gyerekeket is tanít táncolni, ő hozta létre és működteti a Kesice tánccsoportot.

Bodor Tibor pedig a maga során elmondta, sok helyen fellépett a zenekarával, illetve a gyermektánccsoportjával, de a legértőbb közönségre Jászberényben talált, ez szerinte mindenképp a Jászság Népi Együttes tevékenységének köszönhető.

Vasárnap tartották a XXXVII. Csángófesztivált, délelőtt az iskola udvarán táncokat és népdalokat oktattak, illetve kézműves foglalkozásokon is részt lehetett venni. 17 órától az elhunyt táncosok és zenészek emlékére mondattak szentmisét, este megkoszorúzták a Sebő Ödön emlékére állított kopjafát. A fesztivál záróestjén, az említett tánccsoportokon kívül, az ifj. Kosz Szilveszter Tánccsoport Csíkszeredából, valamint az Antal Banda és a hagyományőrzők Csobotfalváról, a jászapáti Hétszínvirág Táncegyüttes, a csongrádi Alföldi Táncegyüttes, a szolnoki Szent László Hadosztály, a kiskunfélegyházi Garabonciások és a Honvéd Táncműhely szerepeltek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei