Székelyföld, mint önkéntes száműzetés helye

Önkéntes száműzetés címmel Sarány István újságírónak jelent meg egy interjúkötete a Pallas-Akadémia Könyvkiadónál, melyben azokkal a székelyföldi személyiségekkel, pedagógusokkal, alkotókkal, kutatókkal beszélgetett, akik azon iparkodnak, hogy a térség peremvidékből központtá váljon.

Szőcs Lóránt

2011. november 03., 17:072011. november 03., 17:07

2011. november 03., 18:562011. november 03., 18:56

– Nem tartja egy kicsit túlzásnak a könyv címét?

– Ezt a kérdést már több ismerősöm is feltette, de nem tartom túl keménynek címet. Tudomásul kell venni, hogy habár Székelyföld számunkra – úgymond – a világ közepe, ha gazdasági, vagy kulturális szempontokat veszünk figyelembe, peremvidéknek számít. Ezen a helyzeten kell változtatnunk. Ezt csak úgy lehet megtenni, ha már szembesültünk a ténnyel, hogy peremvidéken élünk. Különben, már 1902-ben a tusnádi kongresszuson megfogalmazták ezeket az elveket, és azóta Székelyföld fejlesztése állandó téma. Fontos az oktatás, a kultúra fejlesztése, de kellene egy erős gazdasági komponens, mivel igazi fejlődés csak akkor jöhet létre, ha a kettő szervesen kiegészíti egymást.

Az Önkéntes száműzetés címet, amúgy Kelemen József neuropatológustól kölcsönöztem, aki – mint a vele készült interjúban elmondja – amikor otthagyta vásárhelyi orvosi egyetemi központot és Csíkszeredába költözött, úgy gondolta, hogy önkéntes száműzetésbe vonult. Viszont életpályája során bebizonyította, hogy eredményes, nemzetközi szinten is elismert kutatómunkát lehet végezni olyan helyen is, amelyen nincs egyetem és az orvosi kutatómunkának sincs hagyománya. Kelemen József kétszeres Humboldt ösztöndíjas volt Németországban, munkásságát világszinten jegyzik.

Volt, aki zokon vette ezt a címet, mondván, nem érzi úgy, hogy székelyföldi letelepedésével, vagy itthon maradásával száműzetést vállalt volna. Ennek ellenére megtartottam a címet, amivel azt akartam jelezni, hogy vannak olyan emberek, akik művészeti, tudományos alkotómunkát végeznek, vagy minőségi oktatói vagy kutatói tevékenységet próbáltak itt meghonosítani, egy olyan vidéken, ahol ennek nem volt hagyománya.

– Szóval, olyan interjúalanyokat választott, akik valamilyen folyamatot elindítottak, vagy intézményeket alapítottak.

– Pontosan, azokat kerestem fel, akik már valamit letettek az asztalra. Ha sorra vesszük őket, láthatjuk, hogy van köztük társadalomkutató, régész, pedagógus, orvos, és valamennyien olyan eredményeket értek el, melyek bármelyik egyetemi központban megállnák a helyüket. Olyan pályát tudnak maguk mögött, aki bárki számára példa lehetne. Említeném Lászlófy Pál nyugalmazott pedagógust, aki meghatározó személyisége az utóbbi két évtized erdélyi magyar pedagógusi társadalmának, de ott van Botár István régész, aki a térségben folytatott szakszerű ásatások és a középkorkutatás egyik kezdeményezője és még sorolhatnám.

– Újságíróként, hogyan látja ebben a régióban a helyét, szerepét?

– Elsődleges feladatunk a tájékoztatás, ennek a feladatnak próbáltam eleget tenni ezzel az interjúsorozattal is. Érdekessége ennek a könyvnek, hogy a meglévő anyagok többsége nem a Hargita Népében jelent meg, hanem a Brassói Lapokban vagy az Erdélyi Riportban. Az írások zöme abban az időszakban született, amikor éppen kiszorultam a Hargita Népétől és Ambrus Attila a Brassói Lapok főszerkesztője biztosított nekem teret. Sőt, az ő ötlete volt, hogy indítsunk egy interjúsorozatot, amelyben olyan székelyföldi személyiségeket mutassunk be, akiknek a munkássága – ahogy már említettem – a Székelyföld határain is túl mutat. Néhány a témához kötődő írásomat a megyei napilapban, vagy a Székelyföld folyóiratban közölt egykori cikkeimből válogattam, de a könyv kiadását főképp az indokolta, hogy a legtöbb interjú nem jelent meg a székelyföldi sajtóban.

Az újságíró szerepe, szerintem nagyon fontos ebben a régióban – persze nemcsak itt, de talán itt nagyobb jelentőségű, mint a centrumokban –, nyomon kell követni a szakmai berkekben zajló folyamatokat, és dokumentálni kell ezeket.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 31., kedd

Kiégett egy autó az országúton Maros megyében

Marosugrára riasztották a radnóti tűzoltókat kedden délután, miután egy személyautó lángra kapott az országúton.

Kiégett egy autó az országúton Maros megyében
Hirdetés
2026. március 31., kedd

A baróti líceumnak ígérték, most az általános iskola is pályázik a negyven éve épülő iskolaépületre

Két tanintézmény is magának szeretné a befejezés előtt álló iskolaépületet Baróton. Az általános iskola hivatalos beadványban fordult az önkormányzathoz, a líceum munkaközössége nyílt levélben kéri, hogy a város vegye figyelembe a líceum érdekeit.

A baróti líceumnak ígérték, most az általános iskola is pályázik a negyven éve épülő iskolaépületre
2026. március 31., kedd

Készültség van, árvízveszély nincs Kovászna megyében

Készenlétben vannak a hatóságok Kovászna megyében, de az esőzések egyelőre nem okoztak árvízveszélyt. A vízfolyások szintjét folyamatosan figyelik, több településen pedig megelőző intézkedéseket is hoztak a biztonság érdekében.

Készültség van, árvízveszély nincs Kovászna megyében
2026. március 31., kedd

Amíg nem biztonságosak a gátak, minden egyéb másodlagos az árvíz sújtotta településeken

A hatóságok folyamatosan figyelik a Kovászna megyei patakok vízszintjét, miközben az újabb esőzések a tavalyi áradások emlékét idézik fel az érintettekben. A községvezetők szerint egyelőre nincs vészhelyzet, de a gátak állapota továbbra is kulcskérdés.

Amíg nem biztonságosak a gátak, minden egyéb másodlagos az árvíz sújtotta településeken
Hirdetés
2026. március 30., hétfő

Életét vesztette a négykerekű motorjával autónak csapódó fiatal

Életét vesztette egy 27 éves fiatal férfi, hárman megsérültek egy balesetben Lemhény közelében vasárnap este.

Életét vesztette a négykerekű motorjával autónak csapódó fiatal
2026. március 29., vasárnap

A fogyatékkal élők foglalkoztatása a cégeknek és a helyi gazdaságnak is megéri

A fogyatékkal élők munkába állítása a dolgozóknak, a cégeknek és a helyi gazdaságnak is előnyös – erre hívja fel a figyelmet a Diakónia Alapítvány sepsiszentgyörgyi Ergon Munkaközvetítő Irodája.

A fogyatékkal élők foglalkoztatása a cégeknek és a helyi gazdaságnak is megéri
2026. március 29., vasárnap

Hogyan maradjon a víz a földeken? Új megoldásokat keresnek Kézdivásárhelyen

Mit tehetünk azért, hogy a hirtelen lezúduló csapadék ne tűnjön el földekről? Vas- és betonmentes vízvisszatartási megoldásokon gondolkodnak Kézdivásárhelyen egy pályázat keretében, amit a napokban ismertettek a városházán.

Hogyan maradjon a víz a földeken? Új megoldásokat keresnek Kézdivásárhelyen
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

Kézdivásárhelyről a nagyvilágba egyetlen hátizsákkal – tippek és trükkök két rutinos utazótól

Az utazás luxus, és csak a gazdagok kiváltsága. Legalábbis sokan még mindig így gondolják. Szilvia és Alpár viszont YouTube-vlogjaikban mutatják meg, hogy ez korántsem így van. A kézdiszéki fiatalok tapasztalataikról meséltek a Székelyhonnak.

Kézdivásárhelyről a nagyvilágba egyetlen hátizsákkal – tippek és trükkök két rutinos utazótól
2026. március 28., szombat

Örökbefogadták a sepsiszentgyörgyi kukából mentett kecskegidát

Fura hangok hallatszottak a napokban egy sepsiszentgyörgyi süllyesztett hulladéktárolóból, a járókelők a helyi rendőrséget riasztották. Kiderült, hogy egy alig pár órás kecskegida küzdött a túlélésért a szemét között.

Örökbefogadták a sepsiszentgyörgyi kukából mentett kecskegidát
2026. március 28., szombat

Csőtörés miatt nincs víz több utcában Kézdivásárhelyen

Csőtörés elhárításán dolgoznak a vízszolgáltató munkatársai Kézdivásárhelyen, ezért szombat este 6 óráig szünetel az ivóvíz-szolgáltatás több utcában.

Csőtörés miatt nincs víz több utcában Kézdivásárhelyen
Hirdetés