Fotó: Iochom Zsolt
Rendhagyó történelemóra keretében négy Hargita megyei régész számolt be pénteken az idei évben végzett kutatásaikról a megyeháza dísztermében.
2011. december 16., 20:322011. december 16., 20:32
2011. december 17., 01:252011. december 17., 01:25
Rendhagyó történelemóra a megyeháza dísztermében
Elsőként Nyárádi Zsolt, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze Fenyéd középkori templománál végzett régészeti feltárásokról számolt be a hallgatóságnak. Fenyéd és Küküllőkeményfalva között félúton, a Nagy-Küküllő jobb oldalán, a Csonkatemplom dűlőben 2010-ben régészeti kutatást indítottak, három szelvényt nyitottak. Ekkor előkerült egy rossz állapotban lévő falszakasz, valamint feltártak tizenhárom sírt is. A templom körüli temető, köszönhetően a művelésnek és a meredek lejtőnek az erózió hatására eléggé magasra került, 40-60 cm mélységben tárták fel őket. A sírokból előkerült S-végű hajkarikák és a gömbös fejű tűk bizonyítékai annak, hogy már a XIII. században állott templomocska, amely köré a fenyédiek temetkeztek. Idén újabb egy hónapos feltárást végeztek, feltárva a tavaly észlelt falszakasz folytatását. Az alapozási gödörből XVI. századi edénytöredékek kerültek elő.
„Az ásatás eredményei lehetővé teszik, hogy az eddig egyértelműen nem azonosított, a pápai tizedjegyzékben 1334-ben szereplő Luce települést Fenyéddel azonosítsuk. A Luce helynév Fénye vagy Fényed jelentésű. Az évszázadok során történő névváltozás alapján alakult ki a Fenyéd névváltozat, amelyet ma is használunk” – hangzott el.
Nyárádi Zsolt vetítettképes előadása közben
A maroshévízi kőkori lelőhely, a gyergyószárhegyi vizigót település és a pricskei vám régészeti kutatásának eredményeiről Demjén Andrea, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum régésze tartott beszámolót. A maroshévízi lelőhelyet 2008 őszén azonosították be terepbejárás során. 2011 tavaszán felmérték a terepet és kijelölték a nyári kutatás helyszínét. A nyár folyamán két kutató szondát nyitottak a kőkori lelőhelyen, a 230 centiméteres mélységben kilenc geológiai réteget különítettek el. Szerves anyag hiányában megközelítőleg i.e. 26 000-re keltezik a lelőhelyet.
2011 nyarán a szárhegyi Lázár kastélyon kívül, annak nyugati részén a Bástya Társas udvarán végeztek hitelesítő ásatást, mely során feltártak egy felszíni boronavázas, leégett vizigót házat. A Tarisznyás Márton Múzeum raktárában jelenleg huszonöt doboznyi IV. századi kerámia található.
A pricskei vám Gyergyószentmiklóstól kb. 12 km-re északra a hegyekben helyezkedik el. 2009 nyarán két épületet tártak fel részlegesen, majd 2010-ben a kutatást kiterjesztették a vám többi épületére és az azokat körülvevő palánkrendszerre is. Idén folytatták az előző években elkezdett két kőépület feltárását. Az egyik épület belsejében feltártak egy tárolóvermet, míg a boronavázas épület belsejében egy nagyméretű pincét és két kemencét – derült ki az előadásból.
Sófalvi András, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze a homoródszentmártoni templomvárnál végzett feltárásokról számolt be. A régóta tervezett felújítás előzetes munkálatai az idén indultak meg az unitárius egyház kezdeményezésére, a tervek szerint a kutatásokat követően a falak konzerválására és a védelmi rendszer részleges helyreállítására kerül sor. A kutatás első fázisában a kaputorony, a keleti falszakasz és a délkeleti védőtorony feltárását végezték el. „A kutatás jelentősége abban áll, hogy régészeti módszerekkel először került sor egy székelyföldi templomvár kutatására, mely számos új eredményt hozott. A szentmártoni kutatásokat a jövő év folyamán folytatjuk” – emelte ki Sófalvi András.
Hargita Megye Tanácsa régészeti programjának keretén belül idén két ásatás is zajlott Csíksomlyón, ezekről Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze beszélt a rendhagyó történelemóra alkalmából. Az első kutatás a Szent Péter és Pál plébániatemplomtól nyugatra húzódó Fodor kertben volt, ahol egy XI-XII. századi lakóház részletét sikerült feltárni. Ezek a településnyomok az egykori Csobot faluhoz tartoztak, és a legkorábbi középkori megtelepedés nyomai a mai Csíkszereda belterületén. A második kutatás az árvaház kertjében folyt, ahol sikerült feltárni egy vasolvasztással foglalkozó műhely maradványait. A csíkkozmási Becz-kúria idei régészeti kutatásai során a több épületből álló együttes egyik pincéjének és helyiségének részletét tárták fel – erről is mesélt a diákoknak Botár István.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
szóljon hozzá!