Rendhagyó történelemóra a megyeházán

•  Fotó: Iochom Zsolt

Fotó: Iochom Zsolt

Rendhagyó történelemóra keretében négy Hargita megyei régész számolt be pénteken az idei évben végzett kutatásaikról a megyeháza dísztermében.

Iochom Zsolt

2011. december 16., 20:322011. december 16., 20:32

2011. december 17., 01:252011. december 17., 01:25

Rendhagyó történelemóra a megyeháza dísztermében

Elsőként Nyárádi Zsolt, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze Fenyéd középkori templománál végzett régészeti feltárásokról számolt be a hallgatóságnak. Fenyéd és Küküllőkeményfalva között félúton, a Nagy-Küküllő jobb oldalán, a Csonkatemplom dűlőben 2010-ben régészeti kutatást indítottak, három szelvényt nyitottak. Ekkor előkerült egy rossz állapotban lévő falszakasz, valamint feltártak tizenhárom sírt is. A templom körüli temető, köszönhetően a művelésnek és a meredek lejtőnek az erózió hatására eléggé magasra került, 40-60 cm mélységben tárták fel őket. A sírokból előkerült S-végű hajkarikák és a gömbös fejű tűk bizonyítékai annak, hogy már a XIII. században állott templomocska, amely köré a fenyédiek temetkeztek. Idén újabb egy hónapos feltárást végeztek, feltárva a tavaly észlelt falszakasz folytatását. Az alapozási gödörből XVI. századi edénytöredékek kerültek elő.

„Az ásatás eredményei lehetővé teszik, hogy az eddig egyértelműen nem azonosított, a pápai tizedjegyzékben 1334-ben szereplő Luce települést Fenyéddel azonosítsuk. A Luce helynév Fénye vagy Fényed jelentésű. Az évszázadok során történő névváltozás alapján alakult ki a Fenyéd névváltozat, amelyet ma is használunk” – hangzott el.

Nyárádi Zsolt vetítettképes előadása közben

A maroshévízi kőkori lelőhely, a gyergyószárhegyi vizigót település és a pricskei vám régészeti kutatásának eredményeiről Demjén Andrea, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum régésze tartott beszámolót. A maroshévízi lelőhelyet 2008 őszén azonosították be terepbejárás során. 2011 tavaszán felmérték a terepet és kijelölték a nyári kutatás helyszínét. A nyár folyamán két kutató szondát nyitottak a kőkori lelőhelyen, a 230 centiméteres mélységben kilenc geológiai réteget különítettek el. Szerves anyag hiányában megközelítőleg i.e. 26 000-re keltezik a lelőhelyet.

2011 nyarán a szárhegyi Lázár kastélyon kívül, annak nyugati részén a Bástya Társas udvarán végeztek hitelesítő ásatást, mely során feltártak egy felszíni boronavázas, leégett vizigót házat. A Tarisznyás Márton Múzeum raktárában jelenleg huszonöt doboznyi IV. századi kerámia található.

A pricskei vám Gyergyószentmiklóstól kb. 12 km-re északra a hegyekben helyezkedik el. 2009 nyarán két épületet tártak fel részlegesen, majd 2010-ben a kutatást kiterjesztették a vám többi épületére és az azokat körülvevő palánkrendszerre is. Idén folytatták az előző években elkezdett két kőépület feltárását. Az egyik épület belsejében feltártak egy tárolóvermet, míg a boronavázas épület belsejében egy nagyméretű pincét és két kemencét – derült ki az előadásból.

Sófalvi András, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze a homoródszentmártoni templomvárnál végzett feltárásokról számolt be. A régóta tervezett felújítás előzetes munkálatai az idén indultak meg az unitárius egyház kezdeményezésére, a tervek szerint a kutatásokat követően a falak konzerválására és a védelmi rendszer részleges helyreállítására kerül sor. A kutatás első fázisában a kaputorony, a keleti falszakasz és a délkeleti védőtorony feltárását végezték el. „A kutatás jelentősége abban áll, hogy régészeti módszerekkel először került sor egy székelyföldi templomvár kutatására, mely számos új eredményt hozott. A szentmártoni kutatásokat a jövő év folyamán folytatjuk” – emelte ki Sófalvi András.

Hargita Megye Tanácsa régészeti programjának keretén belül idén két ásatás is zajlott Csíksomlyón, ezekről Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze beszélt a rendhagyó történelemóra alkalmából. Az első kutatás a Szent Péter és Pál plébániatemplomtól nyugatra húzódó Fodor kertben volt, ahol egy XI-XII. századi lakóház részletét sikerült feltárni. Ezek a településnyomok az egykori Csobot faluhoz tartoztak, és a legkorábbi középkori megtelepedés nyomai a mai Csíkszereda belterületén. A második kutatás az árvaház kertjében folyt, ahol sikerült feltárni egy vasolvasztással foglalkozó műhely maradványait. A csíkkozmási Becz-kúria idei régészeti kutatásai során a több épületből álló együttes egyik pincéjének és helyiségének részletét tárták fel – erről is mesélt a diákoknak Botár István.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 12., szombat

Elkezdődött a kaszáló kaláka a csíkszentkirályi Bakalján

A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.

Elkezdődött a kaszáló kaláka a csíkszentkirályi Bakalján
2025. július 11., péntek

Helikopterrel érkezett Székelyföldre Ion Țiriac: jégpályákat szemlézett és az utánpótlásról tárgyalt

Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.

Helikopterrel érkezett Székelyföldre Ion Țiriac: jégpályákat szemlézett és az utánpótlásról tárgyalt
2025. július 11., péntek

Fákat vágnak ki a csíkszeredai megyeháza környékén, útlezárásokra lehet számítani

Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.

Fákat vágnak ki a csíkszeredai megyeháza környékén, útlezárásokra lehet számítani
2025. július 10., csütörtök

Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon

Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.

Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon
Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon
2025. július 10., csütörtök

Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon

2025. július 08., kedd

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt

Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.

Ezer székely leány és még annál több
Ezer székely leány és még annál több
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

2025. július 05., szombat

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda

Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda
2025. július 05., szombat

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon

Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon
2025. július 05., szombat

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók

Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók
2025. július 05., szombat

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban

Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban