Keresztény szimbólumainkról

Az előadó először is tisztázta a szimbólum fogalmát, amely jelként képvisel, sejtet egy közleményt, jelenséget, metaforaként sűrít egy olyan dolgot, amely pillanatnyilag nincsen jelen az adott helyen és időben.

Mivel a kereszténységhez kapcsolódó szimbólumrendszerből indult ki, természetes, hogy értekezését a kereszttől mint alapszimbólumtól indította, felsorolva a különböző keresztény szellemi központokban – Bizánc, Alexandria, Jeruzsálem, Damaszkusz, Róma – kialakult kereszttípusokat. A sorban következő állomással – az apostolokhoz és az őskeresztényekhez kapcsolódó szimbólumrendszer tárgyalása során – előkerült a galamb, a bárány, a kakas, a homokóra „piktogramja”, amely az évszázadok során beépült a kereszténység eszme- és dogmarendszerébe, illetve „megszólalt” a különböző képzőművészeti és építészeti irányzatok, műfajok révén. Művészettörténeti szemszögből is áttekintést láthatott így a közönség keresztény szimbólumainkról a vetített képek által, a bizánci stílustól egészen a legújabb képzőművészeti korszakokig.

Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója a sorban 21. tematikus előadás alkalmával bejelentette, hogy folytatni kívánják ezeket a programokat, hiszen a kultúraszeretők várják, igénylik az ilyen jellegű rendezvényeket is, úgyhogy ezentúl kéthetenként hívnak meg szakelőadókat egy-egy témához. Az írott és elektronikus sajtóból, illetve a Művelődési Ház honlapjáról, plakátokról, szórólapokról értesülhetnek majd az érdeklődők a minden második hétfőn tartandó kiselőadásokról.