A Pál Aukciósház és Galériában csütörtökön 18 órától Aranyláz címen a Prisma Fotóklubnak nyílik kiállítása. Megnyitóbeszédet a Prisma Fotóklub tagja, dr. Dáné Hedvig (az irodalomtudományok doktora), illetve Korodi Attila parlamenti képviselő és Túros Eszter mond. Közreműködik a Homoród mentéről származó Kankalin együttes.
2012. augusztus 15., 17:552012. augusztus 15., 17:55
2012. augusztus 15., 18:302012. augusztus 15., 18:30
„Az 1990-es évek végéig nagyon kevés hírt hallottunk Verespatakról, ezzel szemben ma már ismert Verespatak neve és története. A település azután került a figyelem középpontjába, hogy a Roşia Montană Gold Corporation cég aranybányát kívánt nyitni, ciántechnológiát alkalmazva. Verespatak története bennünket, a Prisma Fotóklub tagjait is megérintett, ezért indultunk el felfedező utunkra. Amikor megérkeztünk Verespatakra, máris készek voltunk arra, hogy a láthatatlan lábnyomokat követve szemeinkkel meghódítsuk és fényképezőgépeinkkel megörökítsük a halhatatlan tájat” – írja Dáné Hedvig.
Furcsa kontrasztot találtak: a még a maga szépségében megőrzött természetet (Verespatakon), illetve a már az erőltetett iparosítás nyomait magán viselő, tájsebekkel tarkított környezetet (a szomszédos területen, ahol még néhány éve teljes gőzzel folyt a rézbányászat).
Verespatakról tényleg rengeteget hallottunk. Most az egyik legobjektívebb művészeti ág, a fotóművészet segítségével megfelelő képet is kaphatunk az ott uralkodó állapotokról. A fotósok persze láttatnak is, a képek nagyszerű kompozíciók, az ilyenfajta kiemelések azonban még mindig az objektív tartományokban történnek, nem avatkoznak be a Dávid és Góliát küzdelmébe, vagyis nemzetközi konszern és a helybeli kisvállalkozók, illetve gazdálkodók csatájába.
A bölcsész azonban – foglalkozásából is fakadóan – állást foglal. „Reménykedünk mindannyian, hogy Verespatak nem tűnik el nyomtalanul, nem válik láthatatlanná, és a jövőben nem az aranyláz fog uralkodni, hanem a természet és az emberi élet, vagyis a „természeti és művészeti szépség”, a csodálatos életöröm és a rendíthetetlen hit a mezőgazdaság, a turizmus, a kultúra és a vallás ereje által, ami halhatatlanná tehetné a települést” – jegyzi meg a kiállítás katalógusában Dáné Hedvig.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
szóljon hozzá!