Fiatal alkotók egyedülálló előadása

A fiatal alkotókból álló művészcsapat William Shakespeare Szeget Szeggel című remekművének mesterien átdolgozott adaptációját vitte „színpadra”, folyamatosan bevonva, megmozgatva és gondolkodásra késztetve a közönséget. Az már a tulajdonképpeni kezdés előtt egyértelmű volt, hogy a színészek körül „helyet foglaló” nézőkre egy olyan, valóság és szürrealitás határmezsgyéjén egyensúlyozó élmény vár, amilyenben minden bizonnyal nem volt még részük. A sötét jelmezek, gyertyafényben halványan megvillanó arcok és nyomasztó zene jellemezte földszinti „díszletbe” zárva gyakran végigfutott az embereken a borzongás, mintha mindenki a tragikus események szerves része lenne, tehetetlenül figyelve a csavaros, kusza szálakon futó sorsok alakulását.

Az előadás különlegességéhez nagymértékben hozzájárultak a kor- és valósághűen ábrázolt kiemelt jelenetek – hajvágás, korbácsolás –, a megfelelő pillanatokban a megfelelő helyekre beillesztett, csendet hirtelen megtörő, termek falai között végtelenül visszhangzó kiáltások és a profizmust tükröző, hiteles arckifejezések is, mivel a közönség alig néhány centire állhatott – illetve ülhetett – az előadóktól, látva az izmok apró rezdüléseit és az arcokon végigfolyó izzadtság- és könnycseppeket.

A másfél órás produkció a Silóban a földszinttől a tetőtérig vezette a publikumot, minden szinten új, váratlan kirakós-darabbal egészítve ki a cselekményt. Az egyes, lebilincselő, autentikusnak ható díszletek „feláldozásával” ugyanakkor jelentős pluszt sikerült a darabba csempészni, hiszen ritkán történik olyan, hogy a nézők ruháit belepi egy – szándékosan – ledöntött fal által felvert finom por.

Lehetetlen feladat lenne összegezni valamennyi felvonultatott egyedi megoldást, ám az bizonyos, hogy a minden apró elemében minőséget tükröző munkájával a Tandem Csoport olyan színt hozott Csíkszereda kulturális életébe, amelyről még hetek múlva is beszélni fognak azok a szerencsések, akiknek sikerült helyet kapniuk a két előadás valamelyikére.

Szeget Szeggel – a minden korban érvényes görbe tükör

Shakespeare egyik, legtöbb bonyodalmat rejtő műve a morálról, a választási lehetőségekről, a kényszerről és a lazára engedett törvénykezésről szól, üzenete pedig még a mai társadalom számára is érvényes. A darab központi alakja Vincentio, Bécs hercege, aki ideiglenesen átadja hatalmát a kíméletlen, ám tiszta életű, szigorú erkölcsű ember hírében álló Angelónak. A herceg a városban egyre inkább elburjánzó kicsapongások megszüntetését várja a helytartótól, aki kemény kézzel áll neki rendet teremteni, csakhogy épp olyan bűnért ítél halálra egy Claudio nevű úriembert, amilyennek a magánéletében maga is áldozatul esik. Angelo bűnt bűnre halmoz, míg végül lebuktatja a herceg, aki titokban a városban maradva, szerzetesi csuhát öltve figyeli helyettese intézkedéseit. Egy 20. századi Shakespeare-kutató szerint a darab „vad haraggal tép le minden álcát, s a valóságot a maga rút és visszataszító alakjában mutatja meg.”

Gyümölcsöző tapasztalatcsere

Derzsi Dezső színművész, a Tandem Csoport vezetője a hétfő esti előadások előtt osztotta meg tapasztalatait és meglátásait. „Nem szeretjük, ha alternatív színházként kategorizálják, amit művelünk. Egy olyan szervezet a miénk, amely azt tűzte ki célul, hogy legalább évente egyszer találkozzunk, gondolatokat és tapasztalatot cseréljünk, majd ennek mutassuk be az eredményét. Amikor a megalakulás mellett döntöttünk, alapvető elvárás volt az egymás iránti kíváncsiság, ebből is inspirálódunk. Egyébként a mostani előadáshoz ez a helyszínválasztás részben tudatosan, részben a szerencsének köszönhetően történt, de én úgy gondolom, hogy nem véletlenül találkozott a koncepció a helyszínnel.”

A csapat július elsején vette birtokba a Silót, azóta napi kilenc órában, feszített tempóban próbáltak. A vasárnap esti, nyilvános főpróbán kívül csak kétszer adták elő az adaptációt – mivel a különböző helyekről összegyűlt tagoknak mind megvan a saját munkahelyük, így lehetetlen hosszabb időre összeszervezni őket. „Legtöbben a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen végeztünk, de Budapestről is van színészünk, a díszlet-jelmeztervezőnk – Bagoly Zsuzsanna – pedig Bukarestben végzett” – mondta el Derzsi, hozzátéve, hogy köszönettel tartoznak Hargita Megye Tanácsának, a Hargita Megyei Kulturális Központnak, a Siló Kortárs Művészeti Központ épületét bérlő Bíró Albin vállalkozónak – aki gondolkodás nélkül rendelkezésükre bocsátotta az épületet –, valamint az Erdélyi Összművészeti Egyesületnek. „Szerencsés helyzetben van Csíkszereda, hogy egy ilyen – rendkívül érdekes munkákat magában rejtő – épülete van” – zárta beszélgetésünket a színész.