Fotó: Ádám Gyula
A 15. Gyimesi Tánctábor gáláján kitüntették a zenészeket. Antal (Finánc) Zoltán és Tímár (Trifán) Viktor prímások, valamint Pulika Gizella és Tímár János gardonosok Gyimesközéplokról, illetve Duduj Rozália csíkszentdomokosi zenész távozhatott az évek során Ádám Gyula által készített portrékkal, és a tábor emléklapjával. A két prímás 75. születésnapját ünnepelte. Antal Zoltán nemlátó prímással sikerült szóba elegyedni.
2011. augusztus 01., 18:272011. augusztus 01., 18:27
2011. augusztus 02., 11:412011. augusztus 02., 11:41
Antal Zoltán és Pulika Gizella
Érdekes élettörténet rajzolódott ki a beszélgetésből, Antal Zoltán 1945 tavaszán kezdett Pulika Jánostól tanulni hegedülni, mivel nagyapja – talán a szintén nemlátó Zerkula János prímás példájából kiindulva – a cigányprímáshoz adta tanulni. Tankó Gyula néprajzkutató nyugdíjas tanár írásaiból tudhatjuk, hogy a második világháború idején még működtek a gyimesi romáknál a zenészdinasztiák. Nagy becsben tartották ezeket a muzsikusokat, ugyanolyan státussal rendelkeztek, mint a csángók. Antal Zoltán csángóprímásnak számított, ezért egy kicsit nehezebben fogadták be a roma muzsikusok, de hamar népszerű lett köreikben is, talán azért, mert rendkívül gyorsan tanult.
Noha mestere, Pulika János csak három hónapig foglalkozhatott vele, mert utána elvitték katonának, a tanítványnak már ősszel lakodalmat kellett zenélnie. Helytállt, mert otthon nem tette le kézből a „mozsikát” (a hegedűt), elég volt egy népdalt egyszer-kétszer hallania, és máris megtanulta húzni. „Pulika János mondta is nekem, hogy Zoltika, te olyan könnyen tanulsz, hogy én még ilyet nem láttam. Vágott az eszem, mindent hamar elsajátítottam. \'45 őszén, az első lakodalomban, melyben muzsikáltam, úgy tettek fel a székre, mivel akkor már vak voltam. Kisgyermek koromban alig láttam, nagyapám 1940-ben kivitt Budapestre megműttetni, de sajnos nem sikerült az operáció” – elevenítette fel a nemlátó prímás.
Immár hatvannégy éve zenél, sajnos, manapság egyre kevesebben hívják, vagy viszik muzsikálni, ahogy bevallotta, inkább a rézfúvós hangszereseket igénylik, pedig 1960-ban Kodály Zoltán is gyűjtött tőle. „Zenészek, énekesek, táncosok Budapesten jártukban mindig fölkeresték Martint, aki rendszerint elvitte őket a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjához, ahol bemutatták tudásukat. Ilyenkor mindig Kodály is jelen volt. Egy alkalommal gyimesi vendégeket hoztak be Martinék. Köztük volt Antal Péterné, Antal Zoltán paraszthegedűs édesanyja, akit a gyimesi gyűjtések alkalmával még sosem sikerült táncra bírni. Ekkor azonban Kodály kérésére, fia muzsikájára bemutatta a gyimesi táncok közül a lassú magyarost” – Pávai István, Művelődés XLII. évfolyam (1993), 2. szám (31–32. o.).
Változóban a világ, a hegedűprímásokat egyre kevesebben igénylik manapság. „Mikor zenélni kezdtem egy lakodalom vasárnap déltől hétfő estig tartott, és nagyon becsben tartották a prímásokat, nem mint manapság. Kalákákra, radinákra is elhívtak, böjt kivételével minden szombaton és vasárnap muzsikáltam, akkoriban meg lehetett ebből élni. Most nem megy, mert nem hívnak, pedig most sem tudnának olyan népdalt vagy tánczenét nekem mondani, amelyet ne tudnék húzni, de inkább ezeket a kürtösöket hívják. Az a baj, hogy olyan kevés nyugdíjt adnak, 293 lejt, amiből nem lehet megélni, csak tengődni. Csak ezekbe a tánctáborokba kérnek fel muzsikálni, vagy néha felkeres egy-egy zenegyűjtő Magyarországról, és azoknak játszom. A régi dalokat már csak én ismerem, nálam nélkül azok már nem mennek. Szalay Zoltán tanár úr jött a tavasszal, és kérdezte, hogy Zolti bácsi, jön-e muzsikálni a táborba, ha maga nem jön, nekünk végünk van, mert a régi darabok másnak úgy nem mennek. Mióta Zerkula János prímás meghalt, azóta én tudom csak a dalokat húzni is és énekelni is.”
Visszajár a medve a csíksomlyói Kissomlyó utcába, péntek este újra Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a lakosságot a vadállat jelenlétére.
Új orvosi eszközzel és bútorzattal bővült a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház: 36 kiságyat és egy hallásszűrésre, illetve diagnosztizálásra alkalmas készüléket kaptak a Vodafone Alapítvány pályázatán.
Két csíkszeredai tanintézet udvaráról tűnt el egy nap alatt két gyermekbicikli, a biciklilopások ügyében a csíkszeredai városi rendőrség is nyomozást indított.
Kétszer is riasztotta a hatóságokat medve miatt egy szécsenyi lakos keddre virradóan, mivel a vadállat – hiába hajtották el – pár óra eltéréssel ismét visszatért az udvarára. Csíkszereda környékén tucatjával tartózkodnak medvék.
Hamarosan a Mihai Eminescu utcai Márton Áron Kulturális Központ épületébe költözik a csíkszeredai városháza több szakosztálya a városháza felújítási munkálatainak idejére. A bérlés feltételeiről hétfői rendkívüli ülésen döntött a tanácsosi testület.
Fametszésre készülnek Csíkszeredában a Szabadság téren kedden, arra kérik az autósokat, ne parkoljanak a helyszínen a munkálatok ideje alatt – olvasható a Csíkszeredai Helyi Rendőrség közleményében.
Boldogok vagyunk – foglalta össze érzéseit hétfőn az államfőválasztás eredménye után Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere. A városban rekordszámú, több mint 20 ezer választó szavazott, többségük elutasítva a szélsőségességet.
Nagy a mozgás a csíkszeredai választókörzeteknél, sor azonban a déli órákig nem alakult ki. Sokan a magyar kisebbség érdekeit vették figyelembe a döntésnél.
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
szóljon hozzá!