Fotó: Veres Nándor
„Bojzásosnak lenni ma Csíkkozmáson kiváltság” ‒ emelte ki Szász Lenke, a Bojzás Néptánccsoport vezetője, a táncegyüttes szombaton este ugyanis fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte a helyi kultúrotthonban.
2013. szeptember 29., 12:432013. szeptember 29., 12:43
2013. szeptember 29., 14:002013. szeptember 29., 14:00
A gálán felléptek az egykori tagok, illetve a néptánccsoport utánpótlása, a Bojzácska is, valamint a legfontosabb partnerük, a kolozsvári Szarkaláb Együttes, amelynek a Szent István-napi Néptánctalálkozó című nemzetközi rendezvényén − alakulásuktól fogva − minden évben vendégszerepeltek a kozmásiak.
A születésnapok nem csak azért fontosak, hogy felköszöntsék a az ünnepeltet, hanem azért is, hogy maga az ünnepelt tegyen számvetést arról, honnan indult és hová jutott, mit hagyott maga mögött – jegyezte meg Szász Lenke. Hozzátette, nehéz lenne tíz évből akár egyet is kiemelni, hiszen mindegyik nagyon fontos. Leglényegesebbnek azt tartotta, hogy sikerült egy erősen polgárosodó településen a hagyományokat feleleveníteni.
„Mi nemcsak néptánc koreográfiákat tanulunk, hanem értékeket, világnézetet” ‒ vélte. Kiemelte, hogy egy olyan együttes jött létre, amelynek a tagjai között családias kötődés született, barátságok alakultak, sőt házasságok is köttettek. Mint minden családban, a tánckarban is voltak jó és nehéz pillanatok, de utóbbiakat sikerült a megfelelő hozzáállással és összetartással áthidalni.
„Alapjában véve mindenki azért jön ide, mert szereti a néptáncot, a népzenét, kultúránkat, hagyományainkat. És valahányszor megszólal a hejsza vagy a széki négyes, elfeledjük a véleménykülönbségeket, és a lábunk egyszerre mozog” ‒ írja a honlapjukon is.
A kozmási és a megyei önkormányzatok által támogatott együttes nemcsak a kincses városba, hanem Lengyelországba, Ukrajnába és Szlovákiába is elvitte a felcsíki és más magyar néprajzi tájegységek táncait, de itthon is évről évre szebbé teszi a nyergestetői csata áldozatainak tiszteletére szervezett megemlékezéseket, sőt ő maga is szokott táncfesztiválokat tartani Csíkkozmáson.
Tisztázzuk a legelején: a Sepsi OSK kiesése után a román sportsajtónak úgy kellett a titokzatos, egyetlen porcikájában sem román FK Csíkszereda a Superligába, mint egy falat kenyér. De mi, romániai magyarok hol vagyunk ebben a sokismeretlenes egyenletben?
Baleset következtében föld alá szorult deréktól lefelé egy férfi, miközben árkot ásott Csíkszentkirályon.
Továbbra is lesz Csíkszeredában Helyi és hagyományos termékek kiállítása és vásárára, csak más helyszínen: a megyeháza oszlopcsarnoka helyett ezentúl a Szabadság téren és a Promenádon várják a vásárlókat.
A tavalyi megtorpanás után folytatódik a Madéfalvát, Csíkcsicsót és Csíkrákost kiszolgálni hivatott gázhálózat kiépítése, amely idén befejeződik, és következhet az engedélyeztetés. Azt szeretnék, ha jövőben már lehetne használni a földgázt.
Pappá szenteli Gergely József diakónust Kovács Gergely gyulafehérvári érsek július 19-én, szombaton délelőtt 11 órától a csíkszentmártoni plébániatemplomban.
Biciklist sodort el egy autós Csíkszereda központjában szerdán délelőtt, az illető megsérült.
Egy csillagszóró és karácsonyfa – mindössze ennyi kellett, hogy a Kászonújfaluban élő Beáta és Hunor otthona rövid idő alatt leégjen. A tűz után csak kevés dolog maradt ép, köztük az oromkereszt, ami segítőiknek hála nemsokára új házukat védelmezheti.
Mégsem mentek rongálás nélkül haza a bukaresti Dinamo focidrukkerei a hétfői csíkszeredai mérkőzés után, ugyanis székely zászlókat téptek le Mikóújfaluban és autókban is kárt tettek.
Több mint tízezer dugvány díszíti a csíkszeredai városháza előtti virágvázát, miután az utóbbi hetekben a városi kertészet a szerkezetét felújította és beborította növényekkel.
A Csíki Székely Múzeumban nyílt kiállítás a Csíkszeredai Sörgyár történetéről. A tárlat nemcsak a sörgyártás ipartörténetét mutatja be, hanem egy közösség emlékezését és kitartását is ünnepli – ötven év képekben, emberekben, történetekben.
szóljon hozzá!