Fotó: Iochom Zsolt
Bogáncs Ábel címmel tárcakötete jelent meg a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadónál Ferenczes István József Attila-díjas költőnek, melyet a Székelyföld Galériájában mutattak be a héten.
2011. december 21., 18:522011. december 21., 18:52
2011. december 21., 21:052011. december 21., 21:05
Ferenczes István tárcakötetéből olvasott fel
Kertes házhoz valamilyen háziállat is jár. Az író feleségével úgy döntött, hogy kutyát tart: egy kis koromfekete pulit választottak házőrzőnek. A magyar nyelv és irodalom tanárnő rögtön a Bogáncs nevet adta neki. Igen ám, csakhogy kutyakölyök törzskönyvében már szerepelt az Ábel név. Az ilyen név kötelez, nem érezte ezt másként Ferenczes István sem, tollat ragadott, és a költőkhöz illőbb, inkább tömörebb nyelvezetet használva, tárcák formájában jegyezte le a valóságot és persze a fikciót is.
„A kutya, különösképp a puli, már-már nem is állat, hanem egy olyan lelkes lény, amely teljesen megváltoztatta az életünket. Úgy érzem, hogy azt a szeretetet, melyet életem során elpazaroltam barátokra, szeretőkre, rokonokra és ismerősökre, egy kutyától kaptam vissza kamatostól. Továbbá a Bogáncs Ábel név is olyan magas labda volt, hogy mindenképp ösztönözött, hogy történetet rendeljek hozzá. Költő lévén nem volt ülepem a terjedelmesebb és komolyabb prózához, ezért inkább a tárca műfajához folyamodtam. Egy könnyebben emészthető lektűr, egy tárcaregény keletkezett, amelyet különösképp a két ünnep közti időszakra ajánlok olvasmányként” – emelte ki a könyvvel kapcsolatban a szerző.
A humoros történeteket Para István karikatúrái teszik élőbbé, hogy mennyi belőle a valóság és fikció, azt az olvasók is könnyen kideríthetik, Ferenczes István ezzel kapcsolatosan kifejtette, hogy a névadás megállja a helyét, a többi részbe bőven beleszól a fantázia is. Ábelt ugyanis „kötelező felvinni a Hargitára”, de ezenkívül testvérvárosi kapcsolatok keretében a Magyar Alföldre is leutazik egy medvebocs társaságában.
Érdekes a történet, hisz akárcsak Fekete István Bogáncs című állatregényének a főszereplője, a Ferenczes István tárcakötet főhőse is emberként gondolkozik. A kutya perspektívája meg hasonlít a gyermek őszinteségéhez, nem könnyű megtéveszteni Bogáncs Ábel kritikai érzékét, sokat segít a gazdinak mindent elmesélni, mint például a 2004. december 5.-i népszavazás keserűségét, melyből idézünk egy részletet.
„Alig érkezett meg a Kilenclikú Híd közepére az a monoklis palotapincsi (valószínűleg Gyurcsány – a szerk.), elkezdett rikácsolni, magas, nem is tudom, milyen hangon, amely nem is a torkából szakadt, inkább az orrából, valahonnan az agyából locsogott, emígyen: Nem és nem! És újból azt mondom: Nem! Egyszer volt csak Budán kutyavásár. Több nem lesz, csak amikor mi akarjuk. Bajtársak, baj van, mégpedig nem is kicsi. Jönnek, jönnek, jönnek! Jönnek a hegyekből a kalibakutyák, a csobánkutyák, a hun ebek, hun nem-ebek, az úzok, a kalotabodrik, meg mindenféle korcsitúrák, hozzák magukkal a többmilliós mioritikus kuvaszokat, s akkor vége lesz. Nem hogy kevesebb marad nekünk a koncból, de semmit, semmit, de semmit sem hagynak nekünk! Mind elorozzák tőlünk, amit véres verejtékkel szereztünk.”
Sajátos lény az ember legjobb barátja, Bogáncs Ábel megváltoztatta a költőt. A tárcakötet utolsó fejezetében viszontagságos menekülés után a puli hazakerül, de a történet nem ért véget, amint a bemutatón kiderült, a kutya jellemvonásai versírásra ösztönözték Ferenczes Istvánt.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
szóljon hozzá!