Az első jó magyar filmet vetítették Csíkszeredában

Már a film kalandos előkerülése is a korabeli állapotokról árul el részleteket, hiszen az elveszettnek hitt alkotás egyik kópiájára 2008 tavaszán a régi New York-i Magyar Ház többször beázott pincéjében bukkantak. Az 1914-ben Janovics Jenő kolozsvári filmgyárában készített némafilmet a húszas években az Egyesült Államok mozijaiban vetítették. Szóval a filmgyártás kezdetén a kincses városban világhírű alkotások készültek. A toloncot a korabeli magyar lapok „az első jó magyar filmnek” minősítették – emelte ki Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Állami Opera igazgatója. Azt is elmondta, hogy Janovics Jenő, aki 1905-től a kolozsvári színház igazgatója volt, Párizsból hozatta a filmgyárához a gépeket, eszközöket, így színvonalas, korszerű technikával rendelkezett.

Sajnos a trianoni döntés véget vetett a Projectograph Janovics, későbbi nevén Transsylvania Filmgyár történetének, amely 1920-ig 48 filmet forgatott. Janovics Jenő a kolozsvári színház élén marad, nagy szerepe volt abban, hogy Erdély Romániához csatolását követően is fennmarad a magyar színjátszás.

Kertész Mihály, a film rendezője előbb Németországban folytatta pályáját, később angolosította a nevét, és Michael Curtis néven Hollywood egyik leghíresebb korabeli alkotójává vált. 1944-ben a Casablanca című filmjéért megkapta a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat. Szintén a hollywoodi álomgyárba ment a film egyik főszereplője, Várkonyi Mihály, akit Victor Varconi néven közel száz amerikai filmben láthatunk viszont.

Színháztörténeti szempontból is felbecsülhetetlen értékű a film, ez az egyetlen olyan fennmaradt mozgókép, amelyben Jászai Mari szerepel, Angyal Liszka (Berky Lili) édesanyját alakítja.

A némafilmes hangulat megteremtését a Mikó-vár udvarán Szép András segítette elő zongorán. A tolonc különben Tóth Ede azonos című népszínművének feldolgozása. A forgatókönyvet Janovics Jenő adaptálta. Persze teljesen mások a némafilmes eszközök, mint a színházi előadásnál: rövidebbek a párbeszédek, inkább a színészek gesztusaival és mimikájával mesélik a történetet.

A filmkockákon a dualizmus korabeli Kolozsvár elevenedik meg, de Torockón is forgattak. Például az esküvőt az utóbbi helyszínen játsszák, amelyen a helybéliek gazdag népviseletükben statisztálnak. Sőt a filmben szereplő ifjú pár is (Várkonyi Mihály és Berky Lili színészek) a korabeli szokás szerint, torockói népviseletben tartja nászát. A történetről nem árulunk el többet, mivel a némafilm megtekinthető a YouTube videomegosztón.