Fotó: Haáz Vince
A hatalom által meghurcolt Páskándi Géza író mestere a volt nyelvnek, számtalan színdarab, gyerekdarab és vers fűződik nevéhez, valamint film is készült a munkáiból. A méltatlanul elfeledett szerző születésének 80. évfordulóját ünnepeljük idén, így ő kerül a középpontba a Magyar Dráma Napján is.
2013. szeptember 18., 13:362013. szeptember 18., 13:36
2013. szeptember 18., 14:142013. szeptember 18., 14:14
Egy évben egyszer mindenki a magyar drámára fókuszál, méghozzá szeptember 21-én. Többek közt azért is jó a Magyar Dráma Napja, mert ilyenkor Marosvásárhelyen olyan elfelejtett szerzők kerülnek bemutatásra, akik méltók lennének ma is a nagyérdemű figyelmére. Ilyen szerzőnek „minősül” a 80 éve született Páskándi Géza is, vele ünnepli a Magyar Dráma Napját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, s ugyanezzel a témával kezdte meg az évadát a Marosvásárhelyi Rádió nyilvános rádióműsora, a Színdaraboló is.
Csak egy igazság van?
A Bolyai Klubba a Színdaraboló műsorvezetője, Parászka Boróka hívta össze meghívottjait, azokat, akik „hozzá tudnak szólni” Páskándihoz és az ő életművéhez.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója, Gáspárik Attila ötlete volt, hogy Páskándival foglalkozzanak a Magyar Dráma Napján. Saját bevallása szerint már vagy négy éve foglalkoztatja a szerző, s van is már dokumentációja egy Páskándiról szóló dolgozathoz. Bár a munka még nem készült el, az évforduló apropóján a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház először foglalkozik Páskándi-művel. Szeptember 21-én felolvasószínházi műsor keretében adja elő a Tompa Miklós Társulat a Kalauz nélkül című „abszurdoid” játékot humoros-komor hangvételben.
„A komédia arról szól, hogy csak egy igazság van, ez pedig nagyon aktuális a mai világban, amelyben nincs vitakultúra, és mindenki azt hiszi, hogy az övé az egyetlen igazság” – mondta a darabról Gáspárik, aki rendezi is az előadást. Hozzátette: a felolvasószínház nem azt jelenti, hogy csak kimegy a színész és felolvassa a darabot. A szereplők már három hete próbálnak, s elmondhatják, talán nehezebb dolguk is van, hiszen meg vannak fosztva egy sor megszokott színészi eszköztől, s leginkább a hangjukra támaszkodhatnak a játék során. Az előadás különlegességét Ila Gábor zenei aláfestése adja, de Kibédi Zoltán és Aszalos Attila is szabad kezet kaptak a fény és hangtechnika terén. „Ki akarjuk próbálni, hogy megér-e ez a szöveg egy estét, és ha igen, akkor lehet, eltesszük a szöveget, és úgy csinálunk előadást belőle” – vallott alkotói kételyeiről Gáspárik.
A darabot eddig csupán egyetlen alkalommal, Amerikában állították színpadra. Magyarországon is csak egy rádiójáték készült belőle Darvas Iván főszereplésével.
Nem abszurd szerző, csak „abszurdoidokat” írt
A Színdarabolóban Ungvári Zrínyi Ildikó Páskándi életművéről és jelentőségéről beszélt. Elmondta, hogy a szerzőt 1956-os szerepvállalása miatt hat évre letartóztatták, s csak szabadulása után 1963-ban kapott ismét közlési jogot. Sokat alkotott, de 1971-ben ismét lecsapott rá a hatalom, s két évvel később kénytelen volt elhagyni az országot, Magyarországra költözött. Ungvári Zrínyi Ildikó szerint életművének legjelentősebb munkáit alkotta itthon, akkor került kapcsolatba az abszurddal is, bár saját bevallása szerint nem volt abszurd szerző, csak „abszurdoidokat” írt. Ezt a korszakot már nem tudta Magyarországon folytatni, sőt azzal is vádolják, hogy a könnyebb műfajok felé vándorolt.
A szovátai szobrászművész, Bocskai Vince is meghívást kapott Parászka Boróka műsorába. Bocskai Vince ugyanis akkor volt diák Kolozsváron, amikor Páskándi Géza volt „a jó értelemben vett sláger” a hazai színházakban. S bár Bocskai képzőművészetet tanult, főszereplője lehetett Páskándi Bosszúálló kapus című tragikomédiájának, amelyet a diákszínpadon mutattak be 1970 őszén. A szobrászművész felelevenítette, hogy milyen volt, amikor Páskándi bement egy-egy próbájukra, de hozzátette: a szerző nem szeretett saját előadásaira járni, mindig elküldött valakit, hogy nézze meg, „mi történt a darabbal”.
Visszajöhet még „divatba”
Kincses Elemér rendező is először a saját Páskándi-emlékeit elevenítette fel, majd hozzátette: régi vágya, hogy megrendezze a szerző Vendégségben című darabját, amelynek szerinte ott a helye a magyar irodalomban, mint Örkény István Tóthékjának. „A darab arról a vendégségről szól, amikor a besúgó elmegy a besúgotthoz. Ha addig élek, megrendezem” – jegyezte meg Kincses, aki reméli, visszajön még „divatba” Páskándi, akiről nyugodtan állíthatjuk, hogy zseni volt.
A Marosvásárhelyi Rádió és a Marosvásárhelyi Kulturális Központ által szervezett nyitott beszélgetés szerkesztett hanganyaga szeptember 21-én, 15 órától hangzik el a Marosvásárhelyi Rádióban.
szóljon hozzá!