A Székelyföldre látogat a Hitel szerkesztősége

•  Fotó: Simó Márton

Fotó: Simó Márton

Harminc évvel ezelőtt a mostani csapat elődje még úgy gondolta: ha szerez egy lapot, ahol szabadon kifejtheti véleményét, akkor korformáló tényezővé válhat, részese lehet egy minden korábbinál jobb, igazságosabb, emberibb Magyarország megteremtésének.

Simó Márton

2013. június 09., 14:332013. június 09., 14:33

2013. június 09., 14:372013. június 09., 14:37

A folyóirat „alapító okirata” 1982-ben született meg, amely ezt az álmot dédelgette, ám a megvalósulásra még évekig várni kellett.

Nemcsak az egykori szerkesztők, de az olvasók is emlékezhetnek, mekkora sikert aratott az 1988. november 2-án, Melocco Miklós címlapjával megjelent első szám. A tudatosan Illyés Gyula életművéhez kötött, független irodalmi, társadalmi, kritikai lap élén Csoóri Sándor állt, a főszerkesztő Bíró Zoltán, helyettese Alexa Károly volt. A szerkesztők kéziratot kértek és kaptak a magyar irodalom szinte minden jeles alkotójától, s teljesen természetes volt, hogy Csurka István és Esterházy Péter, Mészöly Miklós és Csengey Dénes együtt fejti ki véleményét, jelentkezik a lap hasábjain. A Hitel első számait csak pult alól lehetett megszerezni, s az egyes cikkek fénymásolatban terjedtek.

„Ha néhány mondatban kellene összefoglalnom jellemrajzát – írta Csoóri Sándor, a folyóirat főszerkesztője a húszéves Hitelről –, azt mondanám, hogy egy kicsit különb mostani önmagánál. Több, mint az, ami látszik belőle. Ha másért nem, hát azért, mert nem tud felejteni, mert minden idegszálával – a sérültekkel is! – a magyar irodalom és a tragikus magyar sors idegrendszerével fonódik össze. Nem véletlen, hogy az utolsó években Sütő András volt az egyik leghűségesebb szerzőnk (...).”

Görömbei András főmunkatárs pedig emígy foglalja össze hitvallását: „Irodalmunk egyik fő vonulatának minden időben a nemzeti felelősségtudat volt az ösztönzője. A régi századokban is ez vetette föl újra és újra a nemzeti lét lenni vagy nem lenni kérdését, mellyel Mohács óta folyton szembesül irodalmunk. A kiegyezés után némiképp háttérbe szorult ez a gond, Trianon azonban új dimenziókkal súlyosbítva tette ezt újra tragikusan időszerűvé. Jórészt ez a közösségi felelősség telítette irodalmunkat morális és szociális érzékenységgel is.”

A fenti gondolatok megfogalmazása óta közel fél évtized telt el, és hogy miként látják irodalmunkat, irodalmunk és a folyóirat jövőjét manapság a Hitel szerkesztői, arról a lap fiatal munkatársai vallanak e hét eleji székelyföldi fellépéseik alkalmával:

hétfőn – Sepsiszentgyörgy, Hu.huu Kávézó, 18 óra

kedd – Csíkszereda, Tilos Kávéház, 18 óra

szerda – Székelyudvarhely, Városi Könyvtár, 19 óra


Papp Endre felelős szerkesztő, Falusi Márton és Nagy Gábor szerkesztő találkozik a Hitel olvasóival és a nemzeti elkötelezettségű irodalom kedvelőivel. A rendezvénysorozat a Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja szervezésében, az Udvarhelyi Híradó Kft. által működtetett lapcsalád támogatásával valósul meg.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei