A város színeváltozása címet viselő rendezvényen helyi és magyarországi előadók ismertették a város műemlékeivel kapcsolatos, 2016-os kutatásaik eredményeit.

Hogyan épült a Székelyföldi Iparmúzeum, kinek a támogatásával és mit tartalmazott az első kiállítás? – ­ többek között erről beszélt Székely Miklós budapesti művészettörténész, aki az előadásában a múzeum elhelyezésének és szobrászati programjának tanulságait részletezte. Kiderült: Baross Gábor ipari és kereskedelmi miniszter támogatta a múzeum létrehozását a milleniumi ünnepségek alkalmából.

Az egykori Kossuth Lajos és Iskola utcák környékének köztéri szobrairól értekezett Vécsei Hunor, a kolozsvári egyetem doktorandusza. II. Rákóczi Ferenc mellszobráról, a Bartók Bélát, Petőfi Sándort és Aranka Györgyöt ábrázoló alkotásokról, valamint a holokauszt áldozatainak emlékművéről beszélt, részletezve, hogy mikor, milyen javaslatra, hol, milyen támogatással állították fel azokat. Például az 1907. október 29-én, az Arany János és Kossuth Lajos utcák találkozásánál felállított Rákóczi-mellszobor alkotója Székely Károly szobrászművész volt, akit párizsi tartózkodása alatt kértek fel, hogy a fejedelem hamvai újratemetésének évfordulójára készítse el a művet.

Fundálók, pallérok, építészek Erdélyben a címe annak a tanulmánykötetnek, amely a Maros megyei múzeum és az Erdélyi Múzeum Egyesület közös kiadásában, Orbán János szerkesztésében látott napvilágot, és amely kilenc tanulmányt foglal magába. A 17. század végétől a 20. század elejéig terjedően életműveket világítanak meg ezek a tanulmányok, körvonalazva a folyamatot, amelynek során a korai idők fundálóitól a barokk kor építőmesterein, majd a birodalmi modernizáció hivatalnok-építészen át némi késéssel ugyan, de a 19. század közepére Erdélyben is kikristályosodtak a modern értelemben vett építészetet meghatározó igények és feladatok. A kötetet Entz Géza budapesti művészettörténész ismertette.

A konferencián személyesen nem lehetett jelen, de Skype-on jelentkezett be Anthony Gall Ausztráliából, aki a Kós Károly közreműködéséről beszélt a Bernády-féle középítkezésben, és az erőátviteli telep lakóépületeinek történetét is vázolta. A marosvásárhelyi művészettörténészek közül többek közt Oniga Erika dr. Szilágyi Sándor a Kossuth Lajos utcában található egykori lakóházáról értekezett, a századfordulón jellemző polgári miliőre fektetve a hangsúlyt, Orbán János a Rózsák tere 52. szám alatti épület történetét ismertette, Karácsony István a marosvásárhelyi Transzilvánia szálló stílusváltozásairól tartott előadást.