A bibliai idők menedzserei

Dr. Székely Csaba István szerint az esszénusok életmódja összeegyeztethető
a mai menedzsment törvényeivel

– Miért kezdett a Holt-tengeri tekercsek tanulmányozásába?

– Úgy tűnik, nincsenek véletlenek. 1994-ben, egy magyarországi utam alkalmából vettem kézbe egy amerikai szerzőpáros (Michael Beigent és Richard Leigh – a szerk.) Mi az igazság a Holt-tengeri tekercsek körül? című könyvét, amely nagyon megdöbbentett. Olyan részleteket tartalmazott ez a kötet, miszerint Szent Pál római kém lett volna, és persze, rengeteg további kompromittáló információt tettek közzé az egyházról. Szerintem ezek valótlan állítások, így nincs értelme bővebben kitérni rájuk.

Második, harmadik olvasásra – előzőleg tanulmányozva a bibliát –, az volt az érzésem, hogy itt egyszerűen szenzációhajhászokról lehet szó, akiket a pénzkeresés hajt. Természetesen a valóságot csak akkor lehet teljes mértékben kivizsgálni, ha az ember elmegy a Szentföldre, és konkrétan átnézi, kutatja ezeket a dokumentumokat. Szerencsém volt, lelkes barátokra leltem, így hozzáférhettem a tekercsek nagy részéhez, melyeket a jeruzsálemi múzeumban tárolnak. Először 2000-ben jutottam el Jeruzsálembe, legutóbb a tavaly jártam ott, amikor is bemutattam a szóban forgó könyvem román nyelvű változatát és a Holokausztról írt kötetemet. Jelenleg egy másik könyvön dolgozok, amely szintén kötődik a Holt-tengeri tekercsekhez, de a bibliához is, a témája a kultikus adóztatási rendszer.

– Ezek a dokumentumok meglátásom alapján azért fontosak, mert Jézus korából vagy azelőttről származnak, és a legkorábbi bibliai szövegeket tartalmazó forrásoknak számítanak. Az esszénusok „könyvtára” milyen mértékben „hitelesíti” a bibliát?

– Valóban ezek a legkorábbi dokumentumoknak számítanak, és pont ezért döntik meg a szenzációhajhász szerzőpáros kötetének állításait. Ők szerintem azt használták ki, hogy elég hosszú idő telt el, amíg a Holt-tengeri tekercsek kutatásainak első eredményei megjelentek. Ez a késlekedés megérthető, hisz a néhány négyzetcentimétertől a két-három folyóméterig terjedő, kétezer éves töredékek gondos összerakása nagyon sok időt vett fel. Készítőik bizonyos mértékben megpróbálták ezeket ókori technikákat alkalmazva tárolni, de sokáig hányódtak is, amikor a beduinok próbáltak kereskedni velük a feketepiacon, így szerintem még az is csodának számít, hogy ebben az állapotban meg tudtak őrződni.

Tartalmukat későn publikálták, az említett szerzőpáros így könnyen bocsátkozhatott olyan feltételezésekbe, miszerint a késlekedésért a Vatikánt lehet okolni, azt állították, hogy ha megjelennek ezek a kutatási eredmények, a biblia minden alapját elveszti. Egyáltalán nem így történt, az ótestamentumot a kumráni tekercsek szinte teljes egészében megőrizték, így a biblia, amelyet ma ismerünk az eredeti szellemiségéből semmit sem vesztett, vagyis nem tartalmaz utólag elferdített információkat. Igaz, Jézust nem említik ezek a Kumrán-hegységben megtalált anyagok, de a bibliában sem szerepelnek az esszénusok. Az apostolok a farizeusokkal, a szadduceusokkal, még a zélótákkal is foglalkoznak, de nem térnek ki erre a Holt-tenger mellett élő közösségre. Ennek ellenére mi azt valószínűsítjük, hogy Jézus és tanítványai ismerhették az esszénusokat, és szellemiségük is közeli lehetett. Persze, markáns különbségek is léteztek köztük. Míg Jézus és tanítványai arra buzdítottak, hogy az ellenségünket is szeretnünk kell, az esszénusok egy nagyon zárt közösséget alkottak, dokumentumaik pedig egy folyamatos eszkatológiai háborúról számolnak be, amely a jó és a rossz között az idők végezetéig zajlik.

– Miért a menedzsment módszereit alkalmazva vizsgálta ezt az ókori közösséget?

– Azért vizsgálhattam őket erről az oldalról, mert esetükben létezett az az alapvető öt funkció, melyet ez a tudomány elemez. Terveztek, szerveztek, irányítottak, bevontak és ellenőriztek. Kétezer évvel ezelőtt egy nagyon szervezett közösségi életet éltek. Az foglalkoztatott főképp, hogy miért számolódhatott fel – a magas fokú szervezettség ellenére – ez az összetartó közösség. Egy nagyon kiegyensúlyozott, pragmatikus etikus életvitelük volt, mégis eltűntek a történelem színpadáról. Közgazdász szemszögéből megvizsgálva, arra jutottam: ott tévedtek, hogy hermetikusan elzáródtak a külvilágtól. Nem próbáltak párbeszédet folytatni, kompromisszumokat kötni, kiegyezni, csak saját célt követtek. A farizeusok néhány téren kiegyeztek, együttműködtek a rómaiakkal, így bizonyos szempontból nekik köszönhető, hogy átmentették a vallást.

– Kiknek ajánlaná könyvét?

– Egyfelől úgy érzem, hogy a könyvem egy szélesebb rétegnek szól, nem titkolt szándékom arra ösztönözni az embereket, hogy lapozzák a bibliát. Ezenfelül ez a kötet egy szűk rétegnek is szól, azoknak, akik a menedzsmentből írják a doktori disszertációjukat, hisz szerintem kötetem ebben a tudományban egy teljesen új fejezetet nyit. A paleo-menedzsment fogalma nem létezik, de szeretném mégis behozni a köztudatba, mivel az esszénusok példája igazolja, hogy milyen magas szinten működött a vezetés tudománya az ókorban, ez szerintem menedzsment még, akkor is, ha a bibliai időkben nem nevezték annak. Az esszénusoktól a mai menedzserek rengeteget tanulhatnak: etikát, munkamorált, közösségi összetartozást és egyebeket.

Holt-tengeri tekercsek

Első darabjaira 1947-ben beduin pásztorok találtak a Kumrán-hegység egyik barlangjában. A későbbiekben – beduin sírrablók és hivatásos régészek egyaránt – további barlangokat fedeztek fel, összesen tizenegyet, amelyekből 12 teljes és több ezer töredékes irat került elő, a kéziratok közül körülbelül 800 eredeti szöveget tartalmaz, a többi másolat.

A tekercseket hosszúkás, 60 cm magas agyagkorsók őrizték, melyeket viasszal légmentesen lezártak, ez garantálta azt, hogy ilyen hosszú időn át fennmaradhattak. A tekercsek anyaga többségében pergamen, illetve papirusz, a rajtuk szereplő írások nyelve nagyrészt héber, de néhány görög, illetve arámi nyelvűt tartalmaz. Ezeket a felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat az ókorban, vagyis Kr. e. 2. századtól egészen Kr. u. 70-ig írták az alkotóik. A tekercsek szerzői, másolói többnyire az esszénusok voltak. A kéziratok között Eszter könyvének kivételével a héber biblia valamennyi könyve megtalálható, de vannak apokrif iratok, ahogy szektariánus irodalom is.