Budapesti turnéra készül a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, ez alkalomból három előadást mutat be a Bethlen Téri Színház által szervezett Vendégváró Fesztivál keretén belül.
Hogy mi lesz a mondóka és a dal szavak összeillesztéséből? Hát dalóka. A nyelvészek szerint ez szólelemény, de nem kizárt, hogy idővel helyet kap ez a kifejezés a szókészletünkben. Persze nem ezért lett a második Evilági lemez címe ez a szó.
Az anyaországi Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma a Kultúra Lovagrendje nemzetközi tanácsadó testülete javaslata alapján a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozta Haáz Sándornak, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia karnagyának.
Idén második alkalommal is nekivágtak a felolvasók, hogy a magyar kultúra napja alkalmából bizonyítsák, lehet 24 órán át éjt nappá téve olvasni – mégpedig marosvásárhelyi vagy épp erdélyi kortárs szerzőktől.
A csíkszeredai Kossuth utcai galériában Hincz Gyula festőművésznek nyílik kiállítása Erdély címmel. Ugyanott Murádin Jenő művészettörténész Székelyföldi ösztöndíjasok című kötetét is bemutatják.
Az Udvarhelyi Fiatal Fórum is megünnepli a magyar kultúra napját, hiszen bútorfestő kézművesdélutánt és versestet szervez a fiatalok számára.
Kányádi Sándor, Böjte Csaba és Haáz Sándor karnagy mellett egy marosvásárhelyit is a Magyar Kultúra Lovagjává avattak a hétvégén, a kitüntetést a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület elnöke, Náznán Olga vehette át.
A gyerekkönyvek fogytak leginkább Marosvásárhely könyvesboltjaiban 2012-ben, közülük is az Anna, Peti, Gergő- és a Bogyó és Babóca-sorozatok, de találtunk olyan boltot, ahol a Csipike volt a „sláger”. A felnőttek is sokszor „divatszerzőket” olvasnak.
Korondon kötetbemutató, értelmiségi találkozó, egy újonnan alapított díj átadása és egy új intézmény létrejötte tette emlékezetessé a magyar kultúra napját.
A szászrégeni Böjte Lídia és tanítványa, Bíró Anna vehette át vasárnap délben, a csíkszeredai református templomban megtartott istentisztelet keretében a Németh Géza Egyesület által felajánlott díjat.
Színültig megtelt a várbeli Múzeum Kávézó nagyterme péntek este, amikor a marosvásárhelyi érdeklődőknek is levetítették Kertész Mihály 1914-ben, a kolozsvári filmgyárban készült filmjét, A tolonc című alkotást.
A fal mellett sorakozó képek, bedobozolt könyvek, személyes tárgyak, megannyi emlék és történet: egy élet munkáját csomagolta össze Márton Árpád festőművész, mivel ki kell üríteni azt a csíkszeredai épületet, amelyben műterme található. Több mint ötven éven át alkotott itt, pakolás közben fogadott bennünket.
A közművelődési seregszemle tulajdonképpen egy összművészeti fesztivál, amelybe műkedvelők és profik, állami, önkormányzati, egyházi intézmények és civilek egyaránt bekapcsolódnak.
Könyvbemutatóval ünnepelte alakulásának huszadik évfordulóját a Pallas-Akadémia Könyvkiadó: Kozma Mária, Ferencz Imre és Kristó Tibor gyerekkönyveivel.
A kézdivásárhelyi Városi Színház A jó tündér című vígjátékával vendégszerepel a Csíki Játékszínben pénteken 19 órától.
Fekete Vince, a Székelyföld szerkesztője fogadta Spiró György írót, költőt, műkritikust, aki először járt Csíkszeredában.
Népes érdeklődő jelenlétében nyitották meg csütörtök délután a Homoródalmás négy évszaka című fotókiállítást Csíkszeredában a Magyar Kultúra Napja alkalmából.
Közel két éve, 2011 májusában tettük közzé a Csíki Hírlapban a mellékelt Tusnád feliratú képeslapot. Mivel az oltárkép ma egyik alcsíki templomban sem található meg, arra kértük olvasóinkat, segítsenek a festmény azonosításában.
A csíkszeredai F’10 fotóklub tavaly szervezte meg első nemzetközi versenypályázatát, melyre három országbó száz alkotó nevezett. A legjobb száz alkotásból pénteken 18 órától nyílik tárlat Csíkszeredában, a Nagy István Művészeti Iskola aulájában.