Román és magyar színészek „mesélnek” tánccal

Bár a Tompa Miklós Társulat jó része magyarországi turnéra távozott, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban nem áll meg az élet ez idő alatt sem. A pénteki táncszínházi premierre készülnek mindkét társulat színészei, a Carmina Burana című táncjátékban ugyanis román és magyar táncosok, színészek és egyetemi hallgatók is részt vesznek. Összesen 40-en lesznek színpadon.

„Az előadással átléptünk nyelvi és művészi határokat” – fogalmazott a bemutató kapcsán tartott sajtótájékoztatón a színház igazgatója, hiszen az előadásban nyelvi szöveg alig lesz, ami lesz, az is latinul. Gáspárik Attila szerint igazi interkulturális előadás született, amelyben nagyon jól tudott együttműködni a román és magyar társulat, annak ellenére, hogy emberfeletti erőt követelt a munka színészektől. „Eddig elég kényelmes volt színésznek lenni Marosvásárhelyen. Volt néhány bemutatónk, a színészek bejöttek, megtanulták a szöveget, próbálgattak, ismételgettek, de nem történt semmi különleges. Ez most megváltozik, 12 bemutatónk volt már ebben az évadban” – jegyezte meg Gáspárik.

Latin nyelvű diákdalok táncban

A híres középkori versgyűjteményt, Carl Orff (1895–1982) 1937-ben elkészült zenei feldolgozása tette korunkban különösen népszerűvé. A darab szövegét egy bajorországi kolostorban talált, 13. századi latin-német-francia nyelvű gyűjteményből válogatta a szerző. Mivel a helység latin neve – ahol megtalálták a gyűjteményt – Bura Sancti Benedicti, innen ered a Carmina (dalok) szó után a Burana jelző. A gyűjtemény középkori latin nyelvű dalokat tartalmaz, szerelmi, szatirikus, de paródia jellegű énekeket is. A művet a tavasz, a bor és a szerelem himnuszaként is ismerik. A kompozíció a zeneirodalom egyik legnépszerűbb darabja lett, így leggyakrabban hangversenytermekben, oratóriumként hangzik el, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház azonban táncjátékban jeleníti meg. A mű lüktető ritmusára táncosok „mesélnek” mozgásuk plasztikusságával az érzelmek örökkévaló világáról, a lét állapotairól. Gigi Căciuleanu koreográfus-rendező irányításával a tánc a bemutatás folyamatából a humánum szimbolisztikáján keresztül átminősül.

Nem rendezés – koreográfia

„Ha a táncszínház olyan színház, ami táncosokon keresztül történik, én megfordítom ezt a dolgot, s táncot csinálok színészekkel” – mondja Gigi Căciuleanu, aki a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, nem rendezés volt a munkája, inkább koreográfia. Dél-Amerika meghatározó koreográfusa, a jelenleg Párizsban élő Căciuleanu csaknem harminc éve távozott Romániából. A próbák folyamán gyakran emlegette, hogy bizonyos energiacsomaggal rendelkezik a zene, más energiacsomaggal a tánc, és a kettő találkozik az előadásban. Benő Kinga – aki Gecse Ramónával képviseli a Tompa Miklós Társulatot az előadásban – állítja, hogy ehhez képest ezúttal azzal is számolni kell, hogy más energiával rendelkeznek a magyar és román színészek, táncosok. „Különböző nemzetiségűek más-más temperamentummal rendelkeznek. A román kollégáim vehemensebbek, és ez meglátszik az előadáson is” – mondja Benő Kinga, aki nagy lehetőségnek tartja azt, hogy részt vehet a produkcióban. „Eddig is érdekelt a mozgásszínház, régen is táncoltam, meg szívesen jártam nyaranta mozgásgyakorlatokra, de közönség előtt először gyakorolhatom a műfajt” – mondja Benő Kinga, akiről Gigi Căciuleanu állítja táncra született, s a mozgás a kisujjától kezdve a sarkáig mindenütt benne van.

A Carmina Burana számunkra dramatikus zene volt eddig, ezen az előadáson azonban nevetni si fogunk – ígéri a rendező, aki szerint a poénok mellett igazi meglepetés lesz az is, hogy a 75 perces előadás alatt rájövünk, hogy még latinul is tudunk.

Az előadást február 17-én, pénteken 19 órától mutatják be a színház nagytermében, majd 18-án, szombaton, 24-én, pénteken és 25-én, szombaton tűzik műsorra ismét, ugyancsak 19 órai kezdettel.