Rendhagyó produkció a MÜTF-ös gólyabálon

– Mindketten zenéltetek már külön-külön, persze más stílusban. Honnan jött az ötlet, hogy együtt dolgozzatok?

Zsolt: Az ötlet egy céges rendezvényen fogalmazódott meg bennem, buli közben odajött valaki, és megkérdezte, mit szólnék hozzá, ha szaxofonnal kísérne. Bár a srác csak improvizált, mégis nagyon jól sikerült a produkció. Ezután több hasonló közös projektünk is volt, de végül úgy döntöttem, hogy állandó társra van szükségem, méghozzá egy megbízható szakértőre, akivel lekottázhatnánk néhány ismert dalt, amivel több helyen is felléphetnénk. Régi barátom Laci, aki tizenhat éve játszik szaxofonon, ezért esett rá a választás. Ezenkívül a duó létrehozásában lényeges szerepe volt annak is, hogy lemezlovasként azt éreztem, kezdek belefásulni a zenélésbe, és szükségem van az újdonságra.

– Kettőtök közül kinek van nehezebb dolga a felkészülésnél, illetve a színpadon?

László: Elsősorban fontos megjegyeznem, hogy mindketten más tevékenységgel keressük a kenyerünket, a zenélés csak hobbi, ezért nem „nehézségként” éljük meg a közös munkát. Dzsessz- és klasszikus zenét végeztem, így a mostani slágerek lekottázása nem jelent különösebb kihívást, és a begyakorlásuk is csak néhány napot vesz igénybe. Zsoltnak a számok kiválasztásánál, továbbá a megfelelő keverésnél van nagyobb szerepe.

– Mennyire érzed a szakmád részének ezt a stílust?

László: Az egész produkcióban pont az fogott meg, hogy a szakmámat össze tudom kötni a divattal, így pedig pluszértéket adhatok a daloknak. Emberibbé tesszük azt a zenét, amelyet gépekkel alkotnak. Ez persze azt is eredményezi, hogy nem minden koncert lesz tökéletes, ám ezt a kockázatot vállalnunk kell.

– Nem ez volt az első koncertetek Udvarhelyen. Beszélnétek a rajongói visszajelzésekről?

Zsolt: Eleinte féltünk attól, hogy miként fogadják a helyiek az ilyen zenét, ezért csak kis közönség előtt mutatkoztunk be. Ám a vártnál is jobban sikerült a koncert – bár csak néhány dalt hoztunk el –, így eldöntöttük, hogy más helyekre is elvisszük a produkciónkat. Büszkén mondhatom, hogy az esetleges hibák ellenére – amelyeket többnyire csak mi vettünk észre – pozitív visszajelzéseket kaptunk.