A divat jó ideje már „behálózta” a karácsonyt is, ami nem csak abban nyilvánul meg, hogy minden évben újabbnál dekorációkat dobnak piacra, de bizony még a karácsonyfatrendeket is meghatározzák. Idén azonban ugyanúgy menő a pinkbe boruló karácsonyfa, mint az újrahasznosított, „csináld magad” díszekkel felöltöztetett.
2012. december 23., 11:312012. december 23., 11:31
2012. december 23., 11:542012. december 23., 11:54
A divat tehát utolérte a karácsonyfákat is, katalógusok, divatmagazinok foglalkoznak azzal, hogy akkor milyenné is alakíthatjuk az idén a karácsonyfánkat. Míg az elmúlt években egy-egy színre koncentráltak a divatguruk, addig idén nincs egységes divatszíne a fenyőfának. Több magazin és dizájn lap szerint az idei jelszó a Tannenbaum Twist, amely a tekintet megragadására és a nem mindennapi, váratlan vizuális hatásokra koncentrál. Éppen ezért ezek szerint idén meghökkentő színekbe: aranyba és pinkbe kell öltöztetni a karácsonyfát – természetesen a két színbe egyszerre. Divat ugyanakkor például a kék és az ezüst együttes használata is, ami már ugye egy visszafogottabb, igaz, jóval hidegebb hatású fenyőfát is eredményezhet.
Elő a régi díszekkel
A boltokban mindenesetre mindenféle színű, állagú, anyagú és formájú díszek találhatók igen széles árskálán, az üveggomb ugyanúgy ott a polcokon, mint a műanyag, vagy a tollal borított, különböző hóembereket ugyanúgy aggathatunk a fára, mint rénszarvast, Mikulást, vagy angyalkát, sőt legújabban csokrokkal és mű Mikulás-virággal is módunkban áll díszíteni a fenyőfát. S ha épp teljesen pirosat, vagy ezüstöt, vagy épp rózsaszín fát szeretnénk –hát arra is nyílik lehetőségünk, mindenféléből kapunk ugyanis a boltokban.
A lerögzített színek helyett azonban lehet érdemes inkább stílusokban gondolkodni, és az ahhoz megfelelő díszeket kiválogatni. Például gondolkodhatunk hagyományos karácsonyfában. A hanyatló gazdasági helyzetben általában amúgyis a múltban keressük a komfortot, a nosztalgiában a biztonságot. Így nyugodtan elővehetjük a mélyre elrejtett cipősdobozt, s belőle a nagyitól is örökölt díszeket.
Ehető karácsonyfadíszek a környezetvédelem jegyében
Álmodhatunk magunknak természetes karácsonyfát, vagyis bogyókat, faágakat, leveleket aggathatunk fel ötletesen a fára, helyet kaphat a fahéj, a kockacukor, de a száraz narancshéj is a fenyőágakon. A karácsonyi dekoráció így nem csupán természetbarát lesz, hanem egyedi és olcsó is.
Karácsonyi díszek rövid története
Karácsonyfát állítani és feldíszíteni régi hagyomány, de valójában kissé ködös az eredete. A legenda szerint, mikor Szent Bonifác, akkor még szerzetesként Isten igéjét érkezett hirdetni Németországba, egy kis fenyőfát hurcolt magával, mint a Szentháromság jelképét, adódóan a fenyőfa háromszög alakjából, és örökzöld mivoltából. Bár nem bizonyított, de azt mondják, amerre Szent Bonifác járt ott átvették ezt a jelképet, és a környékbeli fenyőfákra gyertyákat kezdtek elhelyezni, hogy örök ragyogást adjanak a szentháromság jelképének. Később már magvakat, diókat, édességeket, sőt festett tojáshéjat is elkezdtek felaggatni a fákra. Nem sokkal ezután kezdték az üvegfúvók is legyártani saját gömb díszeiket. A 19. századra ez a szokás teljesen elterjedt így a karácsonyi díszek már majd minden otthonban felkerültek a fenyőfákra. A második világháború után kezdődött csak igazán a tömeggyártás, mikor az üveggyárak összeálltak a festőüzemekkel és közösen kezdték legyártani csillogóbbnál csillogóbb és színes termékeiket, megnyitva a lehetőséget mindenki számára egy díszesebb karácsony felé.
Ha igazán környezetvédők vagyunk, akkor a karácsonyfánkat is zöldre tervezzük, s ez alatt nem a színét értem. Elég, ha levágjuk a műanyag palackok alját, így egy virágra vagy hópihére emlékeztető alakzatot kapunk, amit így, vagy megfestve tehetünk is a fára. A legjobb módszer talán mégis az, ha ehető díszeket készítünk. Újra felfedezhetjük a habcsókot, vagy a számtalan formában elkészíthető mézeskalács díszeket. De még otthon elkészíthető szaloncukrokra is sok recept létezik, s nem is bonyolult.
Csináld magad!
Karácsonyi díszek rövid története Karácsonyfát állítani és feldíszíteni régi hagyomány, de valójában kissé ködös az eredete. A legenda szerint, mikor Szent Bonifác, akkor még szerzetesként Isten igéjét érkezett hirdetni Németországba, egy kis fenyőfát hurcolt magával, mint a Szentháromság jelképét, adódóan a fenyőfa háromszög alakjából, és örökzöld mivoltából. Bár nem bizonyított, de azt mondják, amerre Szent Bonifác járt ott átvették ezt a jelképet, és a környékbeli fenyőfákra gyertyákat kezdtek elhelyezni, hogy örök ragyogást adjanak a szentháromság jelképének. Később már magvakat, diókat, édességeket, sőt festett tojáshéjat is elkezdtek felaggatni a fákra. Nem sokkal ezután kezdték az üvegfúvók is legyártani saját gömb díszeiket. A 19. századra ez a szokás teljesen elterjedt így a karácsonyi díszek már majd minden otthonban felkerültek a fenyőfákra. A második világháború után kezdődött csak igazán a tömeggyártás, mikor az üveggyárak összeálltak a festőüzemekkel és közösen kezdték legyártani csillogóbbnál csillogóbb és színes termékeiket, megnyitva a lehetőséget mindenki számára egy díszesebb karácsony felé.
Kimondottan trendi az egyedi, saját kezűleg készített dekoráció, amely nem csupán az anyagi szűkösség eredménye, hanem a tömegével gyártott, sok energiát igénylő, ugyanakkor egységes díszek elleni reakció következménye is. Ha szalmafonásban mondjuk nem is vagyunk a legjobbak, egy horgolt csengőt meg lehet próbálni elkészíteni. De ha még annál is egyszerűbb kell, akkor különböző színű anyagokból készíthetünk háromszög alakú fenyőt a fára, de szalvétatechnikával is készülhet egy új dísz, vagy akár egy megunt pulóver anyagába is bevonhatjuk a megunt karácsonyi gömböt.
Aki mégis modern fát szeretne, az a már meglévő díszeit kiegészítheti csillogó strasszos díszekkel. Az élénk színeket érdemes vagy csoportosan, vagy egyenként alkalmazni. A már meglévő tollas, selyem és bársony díszeket kiegészíthetjük fényes karácsonyi figurákkal (rénszarvas, angyalkák), neobarokk gyertyatartókkal, kristály, vagy strassz elemekkel. Ez a dekorációs stílus azonban csakis trendi lakberendezéshez passzol, és nem is olcsó mulatság.
Újabb bikaborjú született a Marosvásárhelyi Állatkertben az őshonos és rendkívül ritka mokány szarvasmarha fajtából.
Új református templomot szenteltek Nyárádszentbenedeken. A magyar kormány támogatásával épült templomot Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök szentelte fel vasárnap ünnepi istentisztelet keretében.
Gázrobbanás történt Marosludason vasárnap dél körül, nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.
Kiszálltak vasárnap a rendőrök a mezőméhesi gyújtogatás és gyilkosság elkövetésével gyanúsított Emil Gânj fiú- és lánytestvérének lakásához.
A hatóságok közölték, a Mezőméhesen történt gyilkosság elkövetésével gyanúsított férfi közeli hozzátartozói együttműködésbe kezdtek a rendőrséggel, így újabb releváns információkhoz jutottak, amelyek elősegíthetik a gyanúsított elfogását.
Egy férfit fogtak el és kísértek kihallgatásra a Maros megyei rendőrök szombaton délután, aki a hétfőn történt mezőméhesi gyilkossággal kapcsolatban segíthet nyomravezetni a hatóságokat.
Ujfalvi-Veres Dorothea az egyetlen magyar diák Maros megyében, aki idén tízest szerzett a román érettségin. Sikerének titka gyerekkoráig nyúlik vissza: a szülői példa, a nyitottság és a hétköznapi nyelvhasználat szinte pótolhatatlan.
Marosvásárhelyre látogatott Alexandru-Florin Rogobete egészségügyi miniszter, aki megtekintette két új egészségügyi létesítmény építkezését, és kórházi ebédet fogyasztott, „példaértékűnek” nevezve a menüt.
Előzetes megfigyelést követően a rendőrök tetten értek két fiatalt, akik kiemelten veszélyes kábítószernek minősülő metamfetamint (köznyelven kristály) akartak eladni Marosvásárhelyen.
Kulturális programokkal várják a vendégeket és a helybélieket minden hétvégén Szovátán.
szóljon hozzá!