Fotó: Iochom Zsolt
Régi nóta, híres nóta cseng fülembe címmel tartottak nótaestet hétfőn a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum aulájában.
2012. március 06., 09:322012. március 06., 09:32
2012. március 06., 13:222012. március 06., 13:22
Bár minden zenei stílusnak megvan a maga szépsége, és a zenei piacon nagyon sok stílus közül válogathatunk, popzene, klasszikus zene vagy könnyűzene, mégis egyetlen műfaj valahogy hiányosabb: ez a jó magyar nóta. A nótaest ezt hívatott pótolni, ahol szép magyar nóták kerültek előadásra.
A magyar népzene című könyvében Kodály Zoltán népies műdalnak nevezte a magyar nótát, a népzenekutatás pedig népies dalként tartja számon. A magyar nóta nem csak egy zenei műfaj a sok közül, hanem kultúránk szerves része, nemzeti kincsünk. „Őriznünk, ápolnunk kell ahhoz, hogy a gyerekeink és az unokáink még nagyon sokáig élvezhessék és megtalálják örömüket a nóták szépségében. Nekünk, nótakedvelőknek azon kell fáradoznunk, hogy ezt a műfajt ne az idősek, hanem mindannyiunk kedvelt műfajának hívják” – hangzott el a műsor kezdetén.
Az est folyamán Egressy Béni, Simonffy Kálmán, Szentirmai Elemér, Dankó Pista és Dóczy József műveiből csendültek fel a Nagy István Művészeti Líceum jelenlegi, illetve volt diákjai és tanárai előadásában. Zenészek: Ráduly Zoltán (cimbalom), Hegyi András (zongora), Köllő Gergely „Gerő” (brácsa), Gidró Zsolt (harmónika), Miklós József (klarinét), Máyer Róbert (nagybőgő) és Nistor Mihály (prímás).
A nótaest kezdeményezője, a nóták, hallgatók és csárdások betanítója a Nagy István Művészeti Líceum ének szakos tanárnője, Dobos Krisztina kiemelte: „Az előadást elsősorban a szülők, a felmenőink, a hőseink, fejedelmeink tiszteletére szántuk. A nótákat a családtagoktól gyűjtöttük össze, köszönjük, hogy megőrizték ezt a műfajt a fiatalabb generáció számára, és hitelesen segítettek átadni a szövegeket, a dallamvilágot, így sikerült életre kelteni ezeket.”
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
A városvezetés nem tervez lépéseket a provokatív, nacionalista plakátok ügyében Csíkszeredában. Az alpolgármester szerint nem tudni, ki áll az üzenetek mögött, de ez a kampányidőszak realitása, és talán ennél rosszabbra is számítani lehet a jövőben.
szóljon hozzá!