Nőként háborús övezetben

Ha hívnák telefonon, hogy holnap újra utaznia kell Afganisztánba, vállalná-e – kérdeztem Rodica Mazilutól, aki december utolsó napjaiban tért haza az egyéves kiküldetésből. Természetesen – érkezett a határozott válasz, és a magyarázat is, ő megszokta ezt az életmódot, folyamatosan készenléti egységnél dolgozott, egészségügyi asszisztensként több évig műtőben, ahol nincs mód halogatásra, alkudozásokra.

Egyike annak a három romániai hölgynek, aki a csendőrség kötelékében Afganisztánban teljesített szolgálatot, Hargita megyéből első nőként. „Érdekes és nehéz volt. Érdekes, mert több nemzet képviselőivel dolgoztunk együtt, sokszor utaztunk konvojban, szinte naponta elhagytuk a bázist, ami mindig veszélyes. Ez nem látogatás volt abban az országban, szigorú szabályokat kellett betartani. Kedvesek, barátságosak az ott élő emberek, más az életfelfogásuk, de talán ez teszi érdekessé őket, a kultúránk közti különbség. A férfiak viszonyulásában nem volt kivetnivaló, bár kezdetben tartottam attól, hogy ezen a téren nehézségeim lesznek, szerencsére nem először találkoztak a NATO keretében érkezett hölgyekkel. Azokkal a parancsnokokkal, akikkel én dolgoztam, korábban nem foglalkoztak nők, de látták őket, és megszokták, hogy másak, mint az ő asszonyaik, hogy mi például nem járunk eltakarva, csadorban. Nagyon meleg van, nem is tudom, hogy bírják az ottani asszonyok feketében, eltakarva. Beszélgettem asszonyokkal is, meghívtak magukhoz, de erre nem volt lehetőség. Egy életre szóló tapasztalatot jelent az ott eltöltött idő, ennek nyomán megváltozik sok mindenhez az ember viszonyulása, átértékeli az életét” – összegzett.

Rodica Mazilu korábban egészségügyi asszisztensként dolgozott Csíkszeredában, aztán férjhez ment, és Bákó megyébe, Moinești-re költöztek. Később a férje által került vissza a megyébe, a gyergyószentmiklósi kórházban dolgozott, a belgyógyászaton. Mivel a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia Karán végzett Kolozsváron, szerette volna kamatoztatni az ott tanultakat. Elgondolta, hogy pszichológus lehetne a közrendfenntartó intézményeknél. 2007-ben részt vett egy meghirdetett versenyvizsgán. „Vannak az életben olyan lehetőségek, amiket ha nem használsz ki, többé nem biztos, hogy megadatnak. Az afganisztáni kiküldetés is egy ilyen volt. Ez volt az első alkalom, amikor nők számára is ilyen lehetőséget hirdetett a Román Csendőrség” – mondja mosolyogva.

Kiderült, a családja nagyon meglepődött, amikor beszélt erről a lehetőségről, aztán úgy döntöttek, érdemes megpróbálni. „Nem voltam egyáltalán biztos abban, hogy meg tudok felelni az összes feltételnek, túljutok a vizsgákon. A fizikai teljesítményt és az elméleti tudást egyaránt felmérték, volt írásbeli és szóbeli vizsga angolból, a szakirodalomból. Tartottak egy nemzetközi kiküldetésre felkészítő kurzust, ami vizsgával zárult, azután következett az újabb vizsga a kontingens megalakításához, azután újabb képzés, felkészítő a kiküldetésre” – sorolja.

Szép és kellemetlen élményei egyaránt vannak, megtörtént, hogy épp megúszták a robbantást, pillanatokkal korábban haladtak el azon a helyen, ahol pokolgépet rejtettek el. „Ott már csak az Isten segíthet, nincs, ahogy előre lásd. Nem gondoltam soha rossz dolgokra, azzal a reménnyel indultam, hogy szerencsésen visszatérek. Nem lehetett volna úgy élni, dolgozni, hogy folyton a veszélyeken járjon az eszem, amennyire lehetett, nyugodtnak kellett maradni.” Legjobb levezetést számára az edzőteremben eltöltött idő jelentette, és persze a családdal való beszélgetés. Nagyobbik fia egyetemista Angliában, a kisebbik tornászként tanul Besztercén, és persze mindketten nagyon büszkék édesanyjukra.

Sok csendőr megy Afganisztánba
Dan Iamandi, a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség vezetője is büszke Rodica Mazilu teljesítményére, hangsúlyozva: nagyon felkészült tisztről van szó, aki katonai karrierre vágyott, és amit elhatározott, meg is valósította. A megyében szolgáló csendőrtisztek és -altisztek körében nem ritka, hogy hasonló kiküldetésre jelentkeznek. „A csendőrség mentor szerepet vállal ott, egyfajta felkészítést végez az ottani csendőröknek, rendőröknek” – magyarázta.