Fotó: Kristó Róbert
Keresztelőruha-kollekcióval rukkolt elő nemrégiben a csíkszeredai, ruhákat és kiegészítőket gyártó Delikates-műhely. Finoman kidolgozott apró részletek, szép anyagok, sem nem rusztikus, se nem tucatáru – jellemzi röviden a kollekciót annak tervezője, György Eszter.
2014. november 19., 19:052014. november 19., 19:05
Nagy a sürgés-forgás a műhelyben: szabnak, varrnak, terveznek, próbára várnak klienseket. Mindenki végzi a dolgát, miközben György Eszter divattervező a keresztelőruha-kollekcióját mutatja. „Amikor készültünk a kicsi fiam keresztelőjére, akkor gondolkodtam el, mibe is öltöztethetem. Bár sokan azt gondolnák, hogy hemzsegnek nálunk a saját készítésű ruhák, ez nem így van.Végül a keresztelőre készítettem neki egy rend keresztelőruhácskát. Innen indult a kollekció alapötlete. Ugyanakkor hiányt is látok a piacon e téren, és mi egy választási lehetőséget próbáltunk nyújtani” – mondja Eszter.
„Nem akartam én kis felnőttruhákat készíteni, hanem gyerekeknek való ruhákat, amelyek olyan apró, kis finom részletekkel vannak ellátva, amelyeket a saját ruhámon is szívesen viszontlátnék. Így kerültek rá a kis bevont színes gombocskák, pöttyös anyagok, a finom kis csipkék.” A menyasszonyi ruhák készítése során nagyon sok szép anyag megmarad kis mennyiségben, amelyeket nincs szívük eldobni – jegyzi meg interjúalanyom –, így új rendeltetést találtak, ezekből készültek a keresztelőruhák. A kislányok ruhácskáihoz tartozik egy kis kabát is, a kisfiúk pedig nadrágot, ingecskét és kabátot kapnak. Mint megjegyzi, munkája során gyakran találkozik olyan menyasszonyokkal, akiknél a keresztelő és az esküvő egybeesik, végül ezért döntött úgy, hogy a Csíkszeredában nemrégiben megszervezett esküvőexpón mutatják be ezeket az apró ruhákat. A visszajelzések biztatók – derült ki szavaiból -, az ízléses kis ruhákat kedvelték, és máris vannak kis kliensei.
Gyerekruha-kollekció tavaszra
Eszter egyébként nagy terveket dédelget a gyerekruházat kapcsán, reméli, sikerül bővíteni a kollekciót, és néhány hónap múlva már ezekről mesélhet. „Nagyon szeretnék gyerekruhákat készíteni. Úgy gondolom, évente lesz egy-két gyerekruha-kollekcióm, kis kabátok, kalapok, ruhácskák” – fűzi hozzá.
Jelmezek készültek a Figurának
Mint a fiatal divattervezőtől megtudtuk, jelenleg több síkon folynak a munkálatok műhelyben. Éppen elkészültek a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház számára a gyerekelőadáshoz szükséges jelmezek, amelyek mint Eszter megjegyzi, igazi felüdülést hoztak. Ugyanakkor már készülnek a karácsonyi vásárokra, az ajándékozásokra, de megrendeléseik is vannak, amelyeknek eleget kell tenniük.
A valóra vált álom
György Eszter és Szász Emőke öt évvel ezelőtt indította el a vállalkozást. „Ahhoz, hogy idáig eljussunk, sok elszántságra volt szükség. Hittünk benne, hogy egyszer csak lesz egy kis műhelyünk varrónőkkel és kedves megrendelőkkel. A mai napig ugyanolyan erősen hiszünk ebben az egészben. De erősen bennünk van a fejlődés szándéka is. Sosem elég, ami van, mindig van valami, ami felé fejlődni szeretnénk, valami új, amit ki szeretnénk próbálni, megvalósítani” – jegyezte meg Eszter, akitől azt is megtudtuk, Emőke éppen néhány hetes kisbabájával otthon van.
Nem akarnak kirívó dolgokat készíteni
Mi volt az eddigi legkedvesebb felkérés? – kérdezem. „Mindig azok a legkedvesebbek, amelyek a bizalomból fakadnak, amikor valaki úgy jön ide, hogy a szakértőre bízza magát. Nagyon szerencsések vagyunk, mert sok ilyen emberrel együtt dolgozunk. Ugyanilyen fontos a kis szériás kollekciók készítése, amikor csak érzem a vevőt vagy próbálom keresni az igényeit, de nem ismerem személyesen. Ilyenkor az én szabadságom korlátlanabb. Ez is kedves számomra. Nagyon szeretem, amit csinálok” – lelkesedik Eszter.
Az általuk tervezett darabok jellemzőiről si érdeklődök. A kifinomult részletekben rejlik minden – mondja. „Nem jellemez bennünket az extravagancia, nem kihívó, kirívó dolgokat akarunk készíteni. A mi ruháink sosem dominálják a viselőjüket, és a kiegészítőink is valós igényekből fakadnak. Olyanok, amelyek kényelmessé, praktikussá teszik az életet, amit nap mint nap használunk, és tulajdonképpen csak akkor vesszük észre, hogy léteznek, amikor megdicsérik”.
szóljon hozzá!