„Amikor Erdélybe vagy akár Felvidékre megyünk, az az érzésünk, mintha hazaérkeznénk, hiszen ott egy jóval emberibb közegben találjuk magunkat” – vallja Prieger Zsolt, az Anima Sound System vezetője, akivel szakmáról, fellépésekről és „gyermekcsinálásról” beszélgettünk.
2011. augusztus 03., 16:382011. augusztus 03., 16:38
2011. augusztus 03., 17:592011. augusztus 03., 17:59
Színpadon az Anima Sound System és Priger Fanni. „Zenerajongók vagyunk”
– Tizennyolc esztendős a zenekar, felnőtt lett. Ennyi idő alatt hogyhogy nem tűnt el a könnyűzene süllyesztőjében?
– Egyrészt azért, mert elsősorban zenerajongók vagyunk, utána szerkesztők, a zene szenvedélyes szeretete és az alkotói hajlam pedig életben tartja az embert és a zenekart. Az Anima ráadásul mindig is családi zenekar volt: néhány éve Fanni lányom a zenekar énekesnője, aki két évvel idősebb, mint maga a zenekar.
– Jól működik a családi vállalkozás...
– Azt mondom, hogy a lányom belépése is egyike volt a tizennyolc év alatt történt „vérátömlesztéseknek”. Van egy út, amit követünk, persze sokszor letértünk arról jobbra vagy balra, különböző zenei stílusokban mártóztunk meg. Úgy tettünk, ahogy nekünk jólesett. Köztudottan „Erdély-mániákus” csapat vagyunk, csak az elmúlt két hónapban többször is felléptünk Erdélyben. Most pedig végre mehetünk imádott városunkba, Csíkszeredába.
– Mitől imádott város Csíkszereda? Úgy tudom, itt még soha nem léptek fel.
– Így van. Csíkszereda azért fontos számunkra, mert ha épp nem dolgozni megyünk Erdélybe, mindig ellátogatunk Székelyföldre. A bázis ilyenkor Sepsiszentgyörgy, de többször voltunk már a Szent Anna-tónál, Csíkszeredában vagy éppen Tusnádfürdőn. Furán hangzik, de amikor külföldre megyünk, úgy érezzük, sokkal inkább hazaérkezünk. Épp a felvidéki Dunaszerdahelyen játszottunk minap, amikor barátaimmal arról beszélgettünk, hogy milyen furcsa, elhagyjuk az anyaországot, és egy jóval bensőségesebb, emberibb közegbe érkezünk. Számomra Erdély, Délvidék vagy éppen Felvidék is az anyaországot jelenti.
– Meggyőzött. Térjünk még egy kicsit vissza a zenekarra: kétségtelen, hogy napjaink legismertebb magyarországi elektronikus zenekara az Anima. Mi kellett ehhez?
– Az lehet a formáció egyetlen nagy előnye, hogy sokféle zenei irányzatból merít, és mégis van közönség. Lehet, hogy a mostani immár a hatodik generációs közönség, de folyamatosan szeretnek minket. Foglalkoztunk erdélyi roma zene elektronikus mezbe öltöztetésével, ugyanakkor csináltunk olyan angol dalokat is, amelyekkel Európa-szerte felléptünk. A zenekar fennmaradása annak köszönhető, hogy szenvedélyesen szeretjük azt, amit csinálunk.
– Apropó, szenvedély. Csíkszeredában is csinál gyereket?
– A szó szoros értelmében nem, de a nagy sikerű Csinálj gyereket dalunkat természetesen eljátsszuk.
–Székelyföldön egyébként a \'68 nevű dallal, azóta slágerré vált zeneszámmal dobbantottak.
– Azt is eljátsszuk, továbbá magyar táncdalslágereket, és a zenei rádiókban mostanában hallható Tedd a napfényt is hallhatják. Tényleg azt kell mondanom, hatalmas megtiszteltetés, hogy Csíkszeredában léphetünk fel. Megkockáztatom, hogy a rajongóink tábora ott nagyobb lesz, mint egyes magyar városokban.
– A polgárpukkasztó megnyilvánulások sem álltak távol a zenekar tagjaitól. Például a Himnusz feldolgozása annak idején elég nagy médiavisszhangot váltott ki.
– Régen volt. Pár éve már távol tartom magam a politikától. Rájöttem, a bal- és jobboldal közti különbség olyan, mintha bemennék két pékségbe: az egyikben kemény kiflit árulnak, a szemköztiben pedig kemény zsemlét. Egy ideje inkább a családnak, az alkotásnak élek.
A Csíkszeredai Városnapokon fellépő Anima Sound System koncertjét péntek este hallhatják a Szabadság téren.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
A városvezetés nem tervez lépéseket a provokatív, nacionalista plakátok ügyében Csíkszeredában. Az alpolgármester szerint nem tudni, ki áll az üzenetek mögött, de ez a kampányidőszak realitása, és talán ennél rosszabbra is számítani lehet a jövőben.
szóljon hozzá!