
Fotó: Veres Nándor
Kapaszkodószögekkel van ellátva, víztartálya ezer literes, súlya közel négy tonna – ilyen egy jéggyalu, közismertebb nevén a rolba. A csíkszeredai Miklós Levente immár tizenöt éve rolbásként dolgozik a Vákár Lajos Műjégpályán, ő mesél munkájáról.
2015. szeptember 17., 12:322015. szeptember 17., 12:32
A csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán jelenleg két – egy gázzal és egy árammal működő – rolbával tartják karban a jeget. A jég takarításáért, na meg a rolbákért három személy felel, ők háromnaponta dolgoznak felváltva, mondhatni reggeltől estig. „A bejárathoz ki van függesztve a program, mi azt kell figyeljük, annak megfelelően kell előkészítsük a jeget pontos időre. Ötven perc edzés után következik tíz perc rolbázás, ekkor a jeget le kell mosni, feltakarítani, felújítani. A munkaprogram reggel hat órakor kezdődik, és késő estig tart a műszak, amíg a jégen program van. Így van ez szombaton és vasárnap is. A kifüggesztett program szerint pedig már tudom, hogy milyen lesz a napom” – magyarázza Miklós Levente, miközben megmutatja a „bevetésre” várakozó jókora méretű gépeket. Aztán mutatja a rácsokkal lefödött úgynevezett gödröt is, ahová a rolba üríti a jégről összegyűjtött havat.
A műjégpályán reggeltől estig zajlik az élet. Hajnali hat órakor az edzések sorozatát a műkorcsolyázók kezdik, erre a jég már elő kell legyen készítve, aztán a nap folyamán egymást érik a gyerek- és felnőttcsapatok edzései. Érkeznek a gyorskorcsolyázók, a jégkorongozók, az iskolások, az amatőr hokisok, aztán a jégkorongidényben esténként hokimeccsek színesítik a napi programot. „Mindenkinek elő kell készíteni a jeget, erre a rolbásnak tíz perce van. A legtöbb esetben meleg vízzel készítjük a jeget, mert így jobb lesz a minősége. A rolbába beletöltjük a meleg vizet, majd amikor felmegyünk a jégre, azt engedjük ki. A rolba felszedi az elkorcsolyázott havat és közben simítja meleg vízzel a jég felületét. A tíz perc alatt többször is körbe kell járni a pályát” – magyarázza a szakember, aki 2000-től irányítja a műjégpálya jégfelújító masináit. Pontos munkát kell végezni – hangsúlyozza –, a jégen nem maradhatnak felújítatlan sávok, ezek veszélyesek lennének a sportolókra nézve. A gyorskorcsolyázóknak például – jegyzi meg – speciálisabb pályát kell készíteni, mivel ők sávokban körbekorcsolyáznak a pályán.
„Szeretem ezt a munkát, de meg is szoktam, hiszen tizenöt éve csinálom. Szeretem a munkaközösséget, a kollégákat. Nem unalmas, állandóan jönnek-mennek itt az emberek, jönnek a szülők, hozzák a gyermekeket edzésre, zajlik az élet reggeltől estig” – mondja mosolyogva Miklós Levente. Évekkel ezelőtt még a szabadtéri gyorskorcsolya-pályával és hokipályával is foglalkozniuk kellett, de ma már csak a födött pálya jegének kell gondját viselniük. És természetesen nemcsak ennyi változott az évek alatt, a berendezések is korszerűbbek lettek. Nehézséget talán a nyári időszakban a hőmérséklet-változás – a kinti meleg, benti hideg – okoz.
„Na, igen, a meccseket külön meg kell szokni. Aki stresszes, annak nehezebb, mert sok ember elé ki kell menni a rolbával, van, aki idegeskedik, nehogy megálljon a gép, vagy valamit tévedjen. Nem mindig szeretik a rolbásokat, a lelátókról sokan viccelődnek, szurkálódnak, de engem ez nem zavar” – mondja nevetve. Vicces jelenetekből sincs hiány, régi emlékek elevenednek fel még azokból az időkből, amikor nem voltak „ilyen modern rolbák”. „Volt példa arra, hogy kellett volna feljönni a jégre s nem indult a rolba. De az is megtörtént, hogy megállt a jégen, nem indult és a hokisták kellett letolják a jégről. Régen nehezebb volt, hiszen egy időszakban csak egy rolba volt, és ha baja adódott, azt mielőbb meg kellett javítani”.
Miklós Levente három lány édesapja, középső lánya, Emőke korábban a jégpálya gyakori vendége volt, hiszen ötödikes korától a középiskola végéig hokizott. Meséli: az elmúlt években több kollégáját is megtanította a rolba kezelésének csínjára-bínjára Karcalfán, Hargitafürdőn, de még Buzăuba is hívták e célból. „A rolba nem egy traktor vagy egy luxusautó, hogy beülök s vezetem, megvan annak a technikája, hogy mit kell csinálni és milyen sorrendben. Ellenkező esetben az ember a saját maga baját gyűjti meg, elrontja a rolbát vagy rosszul végzi a munkát a jégen. Az évek alatt az ember maga tapasztalja ki, hogyan kell jobban és jobban csinálni, vagy ha probléma adódik, azt hogy lehet orvosolni. Az egész országban nyolc-tíz rolbás ha van. Látnak az emberek a lelátóról, hogy megyünk körbe a rolbával, forgatjuk a volánt, s azt hiszik, ez csak ennyiből áll. Nem, ez sokkal több, odafigyelést, precíz munkát igényel” – magyarázza.
Az emberi test, az immunrendszer és a lelki egyensúly összefüggéseit állítja középpontba a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat következő eseménye január 23-án, Csíkszeredában.
A Csobotfalvát érintő csíkszeredai városi autóbuszjáratok 4-es és 4D-jelzésű vonalain késésekre lehet számítani, a tesztidőszak alatt ugyanis kiderült: tarthatatlan a jelenlegi menetrend. Dolgoznak a kijavításán.
A kászonjakabfalvi szándékos gyújtogatásoknak egyelőre nincs gyanúsítottja – tudtuk meg a csíkszeredai ügyészségtől. Az eset miatt önkéntes alapon működő polgárőrség alakult, amely azóta is rendszeresen járőrözik az érintett falurészben.
Óvodákat és tornatermeket szereltek fel korszerű bútorzattal, illetve eszközökkel Csíkszeredában a helyi önkormányzat erre irányuló európai uniós pályázata révén. A Cimbora Napközi Otthonban mutatták be hétfőn a beruházás eredményeit.
Kiemelkedő volt a műtéti tevékenység a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban az elmúlt évben: több mint kilencezer alkalommal végeztek operációt.
Fordulatos és eredményekben gazdag évet zárt 2025-ben a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház – értékelte Konrád Judit, az intézmény menedzsere.
Soron kívüli ülésen döntött pénteken a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület a költségvetési többlet felhasználási módjáról, amelyet ebben az évben fejlesztésekre fordítanak. A megtakarítás a működési költségekből származik.
Egy kidőlt fa miatt teljesen megbénult a közúti forgalom egy időre a Hargitafürdő területén áthaladó megyei úton csütörtök délután. A csíkszeredai önkéntes tűzoltók távolították el a fát, azóta újraindult a forgalom mindkét irányban.
A télies időjárás miatt rövid ideig korlátozták a 7,5 tonnánál súlyosabb teherautók közlekedését Szépvíz és Gyimesközéplok között a 12A jelzésű országúton. A korlátozást 14 óra 30 perc körül oldották fel.
A vidéki települések polgármesterei is tisztában vannak azzal, hogy a mára hírhedtté vált 239-es számú törvény jelentős terhet ró a lakosságra. Csak egy dologgal tudják biztatni a lakókat: a helyben befizetett adók legalább nem vándorolnak Bukarestbe.
szóljon hozzá!