A Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett Könyvtári Napok keretében csütörtök este az Erdélyi Gyopárt, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) folyóiratát és kiadóját mutatták be.
2013. április 18., 20:582013. április 18., 20:58
2013. április 25., 11:232013. április 25., 11:23
„1891-ben alakult meg az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE), és rá egy évre már rájöttek, hogy nagyon fontos a kommunikáció, ezért 1892-ben már Erdély néven lapot adtak ki. Kisebb-nagyobb megszakításokkal működött is a lap 1946-ig, volt olyan, hogy egy évben csak egy szám jelent meg, de sokáig havi gyakorisággal látott napvilágot. Különböző mellékletek kerültek a folyóiratba, volt kerékpáros vagy fotós melléklete stb.” – vázolta fel a lap múltját a jelenlegi főszerkesztő, Balázs Katalin.
Hozzátette, 1991-ben Erdélyi Gyopár néven újraindították a folyóiratot, jelenleg a honismeret, a természetjárás és a környezetvédelem az alaptémaköre. Kéthavonta jelenik meg, és az egyesület kétezer tagja kapja meg, illetve szabadeladásban is árusítják. A lap szerkezetéről a főszerkesztő elmondta, hogy vezércikkel indul, melyet az EKE országos elnöke ír, továbbá az egyesület helyi szervezeteinek híreit tartalmazza. A lap erőssége Balázs Katalin szerint, hogy mindig legalább egy túraleírást tartalmaz.
„Belföldi túraleírásaink általában terjedelmesek, fotókkal és térképmellékletekkel segítjük olvasóinkat, gyakorlatilag az útleírások alapján azok is elindulhatnak, akik az illető környéken még nem jártak”– mondta. Amúgy ismeretterjesztés szempontjából rendkívül széles skálát fednek le. „Lapunk az elsősegélynyújtástól a gombák ismertetőjéig tartalmaz rovatokat, de a barlangászattal vagy a földrajzi nevek helyesírásával is foglalkozunk, illetve mivel több mint száz éves múlttal rendelkezünk, érdekes egykori cikkekből szemlézünk.”
Felfüggesztették egy időre az új hulladékgazdálkodási szolgáltatásra vonatkozó szerződéskötéseket Gyimesfelsőlokon. A lakók választ szeretnének kapni, a felmerült kérdésekre pedig falufórumon ismertetik a tudnivalókat.
Bár a fizikai bántalmazás visszaszorult az iskolákban, a verbális és lelki bántalmazás, valamint az online zaklatás egyre komolyabb problémát jelent. A megelőzéshez nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok és a szülők bevonására is szükség van.
Nem kezdődhet el idén a csíkszeredai Vigadó felújítása, mert a közbeszerzési eljárás befejezése az eredmény megóvása nyomán a vártnál jóval hosszabb ideig tart. Ráadásul a város perelni is készül az óvással kapcsolatos döntés miatt.
Az autizmussal élő gyermekek fejlesztését, a sürgősségi ellátásra szoruló kis betegek félelmének enyhítését és a csíkszépvízi gondozóotthon lakóinak tartalmasabb mindennapjait segítik az idei csíkszeredai Katalin-bál bevételéből.
A 94 éves Szilágyi Árpád, az 1956-os forradalom túlélője mesél a múltról Csíkszeredában, november 9-én, hétfőn.
Kalibáskőről sokaknak a Csíkszeredát Székelyudvarhellyel összekötő út mellett található, egykori étterem jut eszébe. Pedig a név eredetileg egy különleges természeti képződményt jelöl, amely az országút közelében rejtőzik.
Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak szombatra virradóan a csíkszeredaiak. A nagyvadat a városközpont közelében található Szív utcában látták.
Leszerelték az állványokat a csíksomlyói kegytemplom homlokzatáról, a 2024 óta tartó külső felújítással többségében elkészültek. Hátramaradtak azonban még kisebb munkálatok, és van, amit majd csak tavasszal tudnak befejezni.
Külsőleg megfelelő állapotban van már a csíkszentkirályi tanuszoda, amelynek belső felszereltségét, berendezéseit kell elkészíteni a továbbiakban. Ha a munka megfelelő ütemben folytatódik, jövőben meg is lehet nyitni a létesítményt.
Csíkszereda központi lakóövezetében láttak medvét csütörtökre virradóan, három lakó is hívta emiatt a 112-t. A hatóságok végül a Hajnal utcából hajtották el a nagyvadat. Idén eddig két településre járó medvét kellett kilőni.
szóljon hozzá!