Zsigmond Attila: filmkészítésből műgyűjtő szenvedély

Hozzáteszi, nem több tízezer eurós vagy még drágább képekről van szó, hanem az olcsóbban kínált, megfizethető áron megvásárolható alkotásokat keresi, azonban, ha megjelenik egy ilyen egy aukción, azonnal résen kell lenni, mert ezeket nyilván mások is megpróbálják megszerezni. A román gyűjtők is kezdik felismerni ezek jelentőségét, értékét. Ha lát egy olyan képet a kínálatban, amely székely művészhez köthető, azt előbb megmutatja több, a szakterületet ismerő művésznek, Balázs Józsefnek, Márton Árpádnak és Siklódy Ferencnek, kikéri a véleményüket. Akkor vásárol, ha ők ezt javasolják.

Volt eset, hogy egy szárhegyi utcarészletet ábrázoló, farostra festett olajképről kért véleményt, amelynek nem tudta, hogy ki az alkotója. Siklódy Ferenc pedig felismerte, hogy ő festette a 90-es években – meséli a gyűjtő.

Kalandos sorsú műalkotások

Gyűjteményének első darabja Gyimesi-Kásás Ernő képe volt, akiről a gyergyóiak közül is kevesen tudják, hogy itt született. Egy rongyos, menthetetlennek tűnő, keret nélküli kép volt, de egy csíkszeredai restaurátor rendbehozta, kiállíthatóvá vált.

Nagy István Békás-szorost ábrázoló pasztelljét először Murádin Jenő művészettörténész Gyergyó művészeti topográfiája című könyvében látta először, és ez alapján vásárolta meg a képet Kolozsvárról.

„Nagy Istvánnak is szoros kötődése van Gyergyóhoz, rengeteget járt ide, nomád életmódban, pásztorokkal, útépítő munkásokkal élt” – mondja Zsigmond Attila, és közben sorolja, hogy melyik művet Budapestről, melyiket Szolnokról tudta „hazavásárolni”.

Nyilván nem hiányozhatnak a gyűjteményből Balázs József munkái (a gyergyóalfalvi festő a padlására is felengedte, hogy onnan válasszon képeket), de Gaál András és Márton Árpád alkotásai sem, akik Zöld Lajos újságíróval közösen létrehozták a szárhegyi Barátság alkotótábort. Van olyan kép a kiállításon, amely egy szekrény mögött hányódott éveken keresztül.

Szejke Vilmos háromszéki festő is egy kevésbé ismert művész, de megkapó festményei vannak, akárcsak Fábián Erzsébet csíksomlyói búcsúról készült képe, de különös értéknek tartja Vákár Tibor grafikáját is, aki gyergyói örmény családból lett Budapest főépítésze. Márton Ferenc emléke sem nagyon él a köztudatban – sorolja a gyűjtő, miközben a képeket nézegetjük.