
Jellegzetes arca, tekintete volt
Fotó: archív
Fél évszázada halt meg Latabár Kálmán, a legnagyobb magyar komikusok egyike. Népszerűsége az idő múlásával semmit sem kopott, filmjeit manapság is élvezettel nézik rajongói. Latabárról az Erdélyi Napló is megemlékezik.
Fél évszázada halt meg Latabár Kálmán, a legnagyobb magyar komikusok egyike. Népszerűsége az idő múlásával semmit sem kopott, filmjeit manapság is élvezettel nézik rajongói. Latabárról az Erdélyi Napló is megemlékezik.
Ha korunkban megkérnénk tíz embert, nevezzen meg két magyar komikust, akik megragadták képzeletüket, és befészkelték magukat az emlékezetükbe, nagy a valószínűsége annak, hogy kilencen közülük Hofi és Latabár nevét említenék. Ám a két nevettető között alapvető különbségek voltak. Művészi és emberi szempontokból egyaránt.
Latabár Kálmán halálának fél évszázados évfordulóján az egyik magyarországi tévé a napokban műsorára tűzte az Egy szoknya, egy nadrág című filmet Latabárral a főszerepben. Bár ennek és sok más, ma már klasszikusnak számító régi magyar filmnek az idők folyamán elkészült a korunkhoz közelebb álló változata, a filmkészítők alapvető gondja mindig az volt, ki tudná eljátszani mindenki Latyijának szerepét. És persze felvetődik a kérdés: ekkora formátumú komikus hiányában egyáltalán érdemes-e újrarendezni filmjeit?
A Latabár Kálmánról szóló cikket elolvashatja az Erdélyi Napló mai lapszámában.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!