
George Orwell (1903-1950)
Fotó: Wikipédia
Hetven éve halt meg George Orwell, akinek 1984 című regénye a kommunizmus (és általában a diktatúra) elleni harc szimbóluma lett. A könyv a szocialista országokban tiltólistán volt, aki elolvasta, minimum szigorított börtönre számíthatott. Az íróra emlékeznek az erdélyi Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap hasábjain.
2020. január 13., 13:152020. január 13., 13:15
Orwell, azaz Eric Arthur Blair 1903-ban született Indiában, ahonnan a család visszaköltözött Angliába, hogy megfelelő tanulmányokat végezhessen. Nem igazán kötötte le az iskola, olyannyira, hogy a középiskola után be sem jutott az egyetemre, ezért Indiába, Burmába költözött, ahol felügyelőként néhány évet a rendőrség kötelékében dolgozott. Az ott szerzett tapasztalatokból született meg első regénye, a Tragédia Burmában (1934). Ez visszhangtalan maradt, akárcsak az 1935-ös A lelkész lánya című, de majdnem ugyanez a sorsa A fikusz és az Antikrisztus (1936) regényeknek is. Az 1937-ben megjelent A wigani móló munkával Orwell lezár egy korszakot, 1938-ban jelentkezik a Hódolat Katalóniának című művével, amelyben spanyolországi tapasztalatait írja meg. Az 1939-ben megjelent Légszomjban megjósolja a második világháborút és az azt követő társadalmi rendet is,1945-ben pedig a méltán világhíressé lett Állatfarmmal jelentkezik. Mottója a totalitárius rendszerek „egyenlőség”-eszméjét figurázza ki: „Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél”.
Ma a könyv újra aktuálisabb, mint valaha: a technika fejlődésével úgy van jelen az egyén jogfosztottsága, hogy ebbe maga az egyén is beleegyezik – írja a szerző.
Orwell életéről, munkásságáról bővebben az erdélyi Előretolt Helyőrség januári számában olvashatnak.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!