
Nem csak kutatóknak ajánlott. A cél, hogy minél többen megismerjék a jeles elődöket
Fotó: Pinti Attila
Hosszú évek kutatómunkájának eredménye a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján elérhető Hargita megyei személyiségek adatbázisa, amely nemrégiben újabb szócikkekkel bővült. A Székelyhon napilap Liget mellékletében Kelemen Katalin könyvtáros mesél az adatbázissal kapcsolatos fontosabb tudnivalókról.
2020. május 04., 11:392020. május 04., 11:39
2020. május 04., 11:402020. május 04., 11:40
2016 óta érhető el a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján az az adatbázis, ahol olyan, Hargita megyei neves személyiségek életrajzát, munkásságát mutatják be, akiknek már lezárult az életművük. Mostanra mintegy 140 neves személyiségről található adat itt, és az oldal felkeresése nem csak kutatóknak ajánlott, hisz a cél, hogy minél szélesebb közönség megismerje az itt felsorakoztatott jeles elődöket.
„Egy ideig cédulákra írtam az életrajzi adatokat, aztán egy idő után számítógépen hoztunk létre adatbázist, és ezt 2016-tól a könyvtár honlapján is elérhetővé tettük. Ezzel párhuzamosan pedig a helyismereti adatbázist is közzétettük, ahol a helyi épített örökségre, műemlékekre, természeti értékekre, hagyományokra vonatkozóan találhatóak információk” – magyarázta Kelemen Katalin.
A könyvtáros rámutatott, az adatbázisban alfabetikus sorrendben találhatóak meg a neves személyiségek, de több szempont szerint is visszakereshetők a szócikkek. Kiemelte, mindenkinek helye van itt, aki egy adott közösség számára bizonyos szintű életművet alkotott, akinek a munkássága fontos a helyi közösségnek.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!