
Fotó: Veress Albert
Négy alkalommal játssza januárban legújabb, A gála című produkcióját a Csíki Játékszín.
2020. január 08., 16:272020. január 08., 16:27
2020. január 08., 16:462020. január 08., 16:46
A gála egy esemény, ahol bármi megtörténhet. Nonverbális örömjáték, melyben a tér és idő fogalma kitágul, átértelmeződik. Emelkedett, modern rítus, melyben a mindenkori ember jellemének sokszínűsége kerül a középpontba. A szereplők türelmetlenül várnak, ünnepkényszer van, viselkedni kell, létezni valahogy, várják a megváltást, hogy valami történjen, ami megváltoztatja eddigi életüket. A képzelet kinyílik, az eddig háttérbe szorított ego előtör és kinyilatkozik: megvalósít, a túlélés reményében kapaszkodik az utolsó perc erejébe. Férfiak és nők őrült tánca ez, ismerkednek, megélnek közös pillanatokat, majd talán el is válnak.
Január 8-án, szerdán a Don Juan bérleteseknek, január 9-én, csütörtökön az Antigoné bérleteseknek, január 10-én, pénteken a Hamlet bérleteseknek és hónap végén, január 30-án, csütörtökön a Tiborc bérleteseknek játssza a csíki társulat az előadást. Mind a négy alkalommal 19 órai kezdéssel tekinthető meg a produkció. A fennmaradó helyek függvényében a bérletes előadásokra jegyet is lehet váltani.
A gála
Játsszák: Bende Sándor, Bilibók Attila, Borsos Tamás, Dálnoky Csilla, Fekete Bernadetta, Giacomello Roberto, Kosztándi Zsolt, Kozma Attila, Lőrincz András Ernő, Puskás László, Sándor Anna, Szabó Enikő, Tóth Jess, Vass Csaba, Zsigmond Éva Beáta
Zenekar: Bene Zoltán, Benedek Szilamér, Boldizsár Szabolcs, Hompoth Arthur Norbert, Kiss Lehel, Szőgyör Árpád
Zeneszerző: Boros Csaba
Díszlet-, jelmeztervező: Márton Erika
Koreográfus asszisztens: Zaiba Anikó
Rendező-koreográfus: Györfi Csaba
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!