
Nápolyi, foci, önéletrajz – több kapaszkodót is találhatnak a mozgóképhez az olasz filmek szerelmesei
Fotó: Netflix
Nemrég került be a Netflix streamingszolgáltató itthoni kínálatába az olasz Paolo Sorrentino legújabb alkotása, az Isten keze, melyért a 2020-ban elhunyt futball-legenda, Diego Maradona be akarta perelni a szolgáltatót. A film kisebb hibái ellenére a kritika, a szakma tetszését egyértelműen elnyerte, és jó eséllyel indul rangos díjakért, az Oscar-díjra és a BAFTA-díjra esélyes alkotások listáján is ott van.
2022. február 01., 16:502022. február 01., 16:50
2022. február 02., 18:082022. február 02., 18:08
A film címe, Isten keze, Maradona az 1986-os világbajnokság negyeddöntőjében Anglia elleni kezezős góljára utal. A meccset 2–1-re Argentína nyerte, mivel a dél-amerikai csapat első góljakor a játékvezető nem vette észre, hogy Maradona kézzel ütötte be a hálóba a labdát, így gólt ítélt (ilyenek voltak a VAR előtti idők). A futballsztár ezért akarta a Netflixet perelni, mert személyét megkérdezése, engedélye nélkül használták fel.
A hírhedt gól, valamint Maradona átigazolása az SSC Napolihoz csak két példa a film fontos motívumai közül (ugyanilyen fontos, visszatérő motívum a Volt egyszer egy Amerika című film),
Az ötvenes éveiben járó Sorrentino (akiért olyan filmek miatt rajongunk, mint A nagy szépség, az Ifjúság vagy Az ifjú pápa című sorozat) húsz év után tért vissza szülővárosába, Nápolyba forgatni, ahol felidézte a nyolcvanas évek hangulatát.
A film hangulatilag két részre tagolódik, első fele jól eső szókimondással, őszinteséggel, humorral mutatja be Fabietto nagy olasz családjának már-már groteszk mindennapjait, míg a film második felét egy tragikus esemény, a főhős szüleinek halála árnyékolja be. Annak, aki ismeri, ismerte a rendező életrajzát, nem „meglepetés” a tragikus fordulat, ám így is képes szinte sokkolóan hatni: Sorrentino (és ezáltal a filmbeli Fabietto) szülei a család roccarasói nyaralójában tartózkodtak, ahova fiúk nem tartott velük, mert focimeccsre készült, hogy megnézze Maradonát, aki időközben a Napolihoz igazolt. A szülők a nyaralóban szén-monoxidmérgezést kaptak, amibe mindketten belehaltak. Isten keze megmentette a főhős életét.
Fotó: Netflix
A tragédia törést okoz a főhős életében, ami azonban egyúttal el is indítja egy úton önmaga keresése, megtalálása felé. A film egyaránt érdekes fejlődéstörténetként, és olasz, illetve nápolyi életképként. A karakterek és az egymáshoz való viszonyuk is jól megalkotott. Fabietto szüleinek – akik bár veszekednek apja szeretője miatt – összetartozását jól érzékelteti madárfüttyös köszönésük, az, ahogyan ugratják egymást (főleg a feleség a férjet). Ugyancsak kiemelkedő Fabietto nagynénijének a figurája, akihez fűződő viszonya egy szép ívet jár végig a film során, de ki lehet emelni a főhős cigarettacsempész barátját vagy a szomszédban lakó idős grófnőt is.
A film a kétórás játékideje ellenére egy pillanatig sem unalmas, nem laposodik el,
A film gyenge pontja talán a vége, illetve az, ahogy a visszatekintő rendező szeretné lezárni a fiatalkora minden részletét, ám a nézőnek ezek a lezárások nem feltétlenül szükségesek, tökéletes lezárás az, hogy Fabietto elindul az életbe, hogy megtalálja saját útját.
Fotó: Netflix
Az Isten keze nem egy közönségfilm, illetve nem egy tipikus közönségfilm, nyelvezete, formai megoldásai az olasz filmművészet remekeit juttatják eszünkbe, Fellini mester filmjeit, de épp ezért nem lesz mindenki kedvence. Ez nem az a film, amiből tanulni kell, aminek konkrét üzenete van, amivel a néző meg kell találja a közös pontot, a csatlakozási pontot. Az Isten keze megható, szép és jó nézni.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!