
Az első filmes Draculát megformáló Lugosi Béla
Fotó: Forrás: Wikipédia
A napokban mutatták be Magyarországon Sal Endre Mi, magyarok című könyvét, amelyet most az Erdélyi Napló csütörtöki száma is ajánl az olvasóknak. Megannyi felemelő, megrázó és érdekfeszítő történet – jellemzi a cikk szerzője röviden a kötetet.
2019. december 12., 19:262019. december 12., 19:26
Hallott már a nyájas olvasó Steffi Dunáról, a „végzet asszonyáról”? Hát William Darlingról, az Oscar-díjas bonvivánról? Tudják ki volt Elmyr de Hory, az évszázad képhamisítója vagy Fransisco José Debali, aki két ország himnuszát is megírta? Lehet, tudatunk mélyén ott motoszkál Ödön von Horváth vagy William Fox neve, csak nem tudjuk, mit kezdjünk vele. És ismerősen csenghet az Illy név is, hiszen sokan iszunk ilyen márkanevű kávét. Könnyebb dolgunk van Houdini, a bilincstörő vagy Lugosi Béla, a fővámpír esetében. De vajon ki emlékszik Vilma Banky nevére, aki egykoron a némafilmek nagyasszonya volt? És kinek ugrik be Ernie Kovács, a tragikus sorsú komédiás?
Ha eddig nem derült volna ki: a felsorolt emberek közös nevezője, hogy mindannyian magyar származású világhírességek voltak. És folytathatjuk: ha például hollywoodi filmeket nézünk, nem biztos, hogy tudjuk: a New York-i helyszíneken feltűnő ikonikus épületek sokaságát egy magyar tervezte. Ő Róth Imre, akire az Egyesült Államokban Emery Roth-ként emlékeznek.
Nos, ilyen és ehhez hasonló történeteket olvashatunk tehetséges magyarokról Sal Endre újságíró Mi, magyarok című, nemrégiben a Libri Kiadónál megjelent hiánypótló kötetében, amelyben a szerző 51 külföldön befutott hazánkfia (közöttük erdélyi származásúak) életútját mutatja be érdekfeszítő írásban.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!