
Ráduly János
Fotó: Haáz Vince
A Hagyományok Háza újabb hangzómellékletes népmeseválogatás-sorozatot indított a mesehallgatás, a meseolvasás és a mesemondás népszerűsítéséért. A Kibédi népmesék Ráduly Jánostól című kötetet a közreadók a karácsonyi könyvpiac különlegességének szánják.
2020. november 10., 14:412020. november 10., 14:41
2020. november 10., 14:482020. november 10., 14:48
A Hagyományok Háza egy sorozat koncepcióját dolgozta ki, az új sorozat alapelvét három szó jellemezheti: hallgasd, olvasd, mondd! A mottó egyben nyitást is jelent a pedagógusok és közművelődési szakemberek mellett a gyerekek, az érdeklődő nagyközönség felé is. „Ráduly János, tanár, folklórkutató a kötet anyagát a hetvenes-nyolcvanas években gyűjtötte. Életműve figyelemreméltó, több mint 130 kötetet publikált, amelynek mintegy tizedrésze népmese-kiadvány. Az utóbbiakból válogathattunk ki huszonegy mesét, amiket tanárként – akárcsak az 1975-ben megjelent balladakötetének anyagát – életének meghatározó falujában, a Kis-Küküllő menti Kibéden gyűjtötte.
Ráduly, mint ahogy minden kötetében jelezte is, a hallottakat stilizálta, s az irodalmi köznyelvhez közelítette, úgy, hogy a székelyes, „kibédies” íz a történetekben ne csorbuljon” – mutatja be a mesekönyvet Dala Sára népmese szakelőadó, a kötet szerkesztője.
A Hagyományok Háza egy sorozat koncepcióját dolgozta ki, az új sorozat alapelvét három szó jellemezheti: hallgasd, olvasd, mondd!
Fotó: Forrás: Hagyományok Háza
Mint Dala Sára rámutat, az összeállítás újdonsága abban rejlik, hogy a leírtak mellett, a meséket élőben is meg lehet hallgatni – a magyar mesemondás hagyományos stílusában, vagyis nem felolvasva, hanem fejből, improvizálva elmondva.
„Sajnálatos, hogy a kibédi mesemondók hangja, az egykori magnófelvételek, az enyészeté lettek, viszont e hiányból erényt kovácsoltunk, s felkérésünk alapján mai mesemondók tolmácsolják az eredeti textusokat.
Ugyancsak e célt szolgálja az előszó, s a szakértői utószó, valamint a tájszavak és régies szavak jegyzéke” – ismerteti a könyvet Dala Sára.

Éppen látogatásunkat követő napon ünnepelte nyolcvanadik születésnapját Ráduly János néprajzkutató, költő, műfordító. Nem halmozták el díjakkal, pedig sokoldalúságánál talán csak írói termékenysége nagyobb: 115 nyomtatott kiadványon szerepel már a neve. Megállni pedig esze ágában sincs.
A Kibéden gyűjtött meseanyag híven tükrözi a környék hagyományait. A népmesei műfajok gazdag tárházába beletartoznak többek között a hazugságmesék, formulamesék, állatmesék, novellamesék és tündérmesék. A kibédi népmesék közül – mint a legismertebb, legszebb, leghosszabb műfaj – a tündérmeséket – emeli ki a kötet szerkesztője.
Olyan régi, művelődéstörténetileg is érdekes motívumok kaptak e mesékben szerepet, mint például a „hősi álom” motívuma: az egy hétig alvó, ebből erőt gyűjtő hős említése. A tündérmese fontos eleme általában is, hogy a végén a főhős diadalmaskodik, a bűnösök pedig meglakolnak. Egyik kibédi mesemondónknál ez az általános mesei epizód az „istenítélet”-motívummal gazdagodik: feldobják a kardot az égbe, ami visszahullva az ártatlant elkerüli, s a bűnöst találja el.
A kötetet Streicher András illusztrációi színesítik.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!