
Alice teadélutánja – Alice (középen, Kézdi Imola) és hölgyvendégei (balról jobbra: Kicsid Gizella, Pethő Anikó, Csutak Réka és Vindis Andrea
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Január 23-án este 8 órától tűzte újra műsorára a Kolozsvári Magyar Színház Susan Sontag Alice az ágyban című drámáját, miután az előadás decemberi bemutatója nagy sikernek örvendett.
2020. január 20., 13:552020. január 20., 13:55
2020. január 20., 14:192020. január 20., 14:19
Sok szempontból furcsa darabot írt az amerikai Susan Sontag, amelyben valós személyek figurái keverednek meseszerű alakokkal. Sontag az életből merítetett a történetet, és noha bőkezűen bánik a képzelettel, a felsorakoztatott személyek által némileg dokumentumdráma-formája is van a darabnak.
Az előadás központi figurája Alice, az ágyban fekvő beteg, egy valós személy, Henry James író és William James pszichológus húga (még volt két testvérük, azok is fiúk), aki 1848-ben született, és mindössze 43 évet élt. Világhírű bátya, Henry árnyékában maga is írogatott. Bár sosem lett két testvéréhez hasonló híresség, az utókor számára naplói által vált némileg ismertté. Furcsa személyiségéről már életében legendák (helyesebben pletykák) keringtek, depresszióval küszködött, amiből még neves fivérei, családtagjai sem tudták kirángatni.
Nyilvánvaló, hogy a drámaíró Susan Sontag számára Alice figurája csupán alibi arra, hogy saját érzéseit, gondolait tárja fel, ugyanakkor egy erős társadalomkritikát fogalmazzon meg a darabban. Ő maga jelentette ki: „azt hiszem, egész életemben készültem rá, hogy az Alice az ágyban-t megírjam. Színdarabot a nők gondjairól és indulatairól, és végső soron, színdarabot a képzeletről. A szellem börtönének valóságát. A képzelet diadalát. De a képzeletbeli győzelem nem elég.”
• Videó: KAMSZ Hungarian Theatre of Cluj
Talán nem meglepő, hogy Sontag Alice James különös figuráját választotta darabja főhősének.
A fiatal Susan már 17 évesen férjhez ment, gyereke is született, ám házassága nem tartott sokáig. A kritikusok imádták, pedig nem volt egy könnyű eset. Feminista aktivistaként néha jól odamondogatott a hatalomnak, de gondolkodóként, újságíróként rengeteg követője is akadt.
Kézdi Imola
Fotó: Szentes Zágon/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Az Alice az ágyban Sontag egyetlen színdarabja, és 1992-ben jelent meg.
Rögtön az előadás elején kiderül, hogy főhősünkkel valami nagyon nincs rendben. Hever az ágyban, szundikál, alszik, gyakorlatilag semmit sem csinál – nem kell szakembernek lenni, hogy felismerjük, Alice (a hihetetlenül természetes Kézdi Imola) valamilyen betegséggel küzd. A baj az, hogy – a darab szerint – az nem látja, akinek látnia kellene… Döbbenetes jelenete a drámának, amikor az intelligens és tehetséges lány öngyilkosságra kér engedélyt (!) apjától (Bogdán Zsolt újabb remeklése a zavarodott, kétségbeesett, de látszólag szenvedélytelen apa szerepében). Ő pedig megadja az engedélyt az önpusztításra, de mintha nem is lenne nagyon tisztában azzal, mire bólintott rá. Tart a lányának egy „hegyi beszédet”, kicsit kioktatja, és ezzel le is tudja atyai kötelezettségét. Tulajdonképpen ez lenne a Sontag művének (egyik) mondandója:
Sem testvérei, sem apja nem képes vagy nem akarja felismerni a lány igazi problémáját – tulajdonképpen az elmebajt, amivel egyedül nem képes megbirkózni. Talán ezért hív életre Alice egy képzelt társaságot, ekkor jelennek meg egy teára a lány „barátnői”, valós vagy mesebeli személyek: Margaret Fuller, a 19. század első felében élt újságíró és aktivista (őt himlő vitte el 40 évesen 1850-ben), Emily Dickinson, a híres, de rendkívül zárkózott amerikai költő.
Az előadás alkotói:
Fordította és rendezte: Porogi Dorka
Szereplők: Kézdi Imola, Albert Csilla, Bogdán Zsolt, Váta Lóránd, Csutak Réka, Pethő Anikó, Kicsid Gizella, Vindis Andrea, Wagner Áron e.h., Árus Péter, Jerovszky Tímea. Látványterv: Adrian Ganea, Kupás Anna. Zene: Trabalka Cecília. Színpadi mozgás: Bordás Attila. Dramaturg: Barts Lívia. Rendezőasszisztens: Buchmann Emőke. Ügyelő: Böjthe Pál.
Velük együtt érkezik Kundry (Richard Wagner egyik alakja a Parsifal című operából) és Myrtha (a Giselle című balettből). Van velük is gond éppen elég, a maga módján egyikük sem tűnik éppenséggel normálisnak, így aztán közöttük Alice személyisége sem nagyon feltűnő, nem csoda, hogy közöttük érzi jól magát. Már-már úgy tűnik, a sok bolond között mintha ő lenne a legjózanabb…
Játék a jegyekért!
Az előadást legközelebb január 23-án játsszák a kolozsvári színházban, a csütörtökön este 8 órakor kezdődő előadásra két szerencsés olvasó nyerhet kétszemélyes jegyet a Ligettel. Ehhez nem kell mást tenni, mint a Liget Facebook-oldalán a jelen cikket népszerűsítő bejegyzést lájkolni, és hozzászólásban beírni/bejelölni, hogy kivel mennénk el a csütörtöki előadásra. A játékban való részvétel határideje január 22., szerda 13 óra, a nyertesek kilétéről még aznap sorsolással döntünk.
A lájkolással és a bejelöléssel a játékban részt vevők és a bejelölt személyek beleegyeznek abba, hogy a sorsolást követően nevüket megosszák a Liget Facebook-oldalán.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
szóljon hozzá!