
Friss, recseg a celofánban és még nyomdaszagja van
Fotó: Rédai Attila
Megjelent az első erdélyi magyar folytatásos képregény, a Fantomatika első, októberi száma. Kíváncsian vettük kézbe, lapoztuk, csodálkoztunk rajta. Benyomásainkat pedig meg is írjuk.
2017. szeptember 27., 16:292017. szeptember 27., 16:29
2017. szeptember 27., 18:412017. szeptember 27., 18:41
És akkor itt van, megérkezett, hipp hipp hurrá: meghozta a postás az első erdélyi magyar képregényt, a Fantomatikát. Celofán csomagolásban, benne három darab vagány öntapadóssal: komoly dolog ez, kérem!
Nem mintha egyébként én a képregények kultúrájából túl sokat merítkeztem volna ifjabb koromban: ez nálam valahogy kimaradt. Amikor meg kellett volna fogjon a műfaj, még nem voltak nagyon elérhetők annak képviselői, ugyanis éppen legvadabb formájában dúlt a kommunizmus. Amikor kiszabadultunk belőle, akkor meg már kissé komolytalan dolognak éreztem a képregényeket. Mit tudtam én akkor, hogy márpedig mennyire komoly dolog ez, legalábbis abban az értelemben, hogy
Vagy éppen már akkor: emlékszem, 1989. december 22. után az egyik első film, amit a „szabad” román televízióban vetítettek az akkor már baráti amerikai nép adományából a Superman volt, s mivel az egyik családi barátunknál már színes tévé is akadt, jócskán elvarázsolt a történet. A DC Comics vagy a Marvel aztán még egy csomó film főcímén szerepelt ezután, innen tudtam, hogy ezek a sztorik eredetileg képregények voltak.
Na meg a „lehúzósok”! Más világ ez
Fotó: Rédai Attila
Ez azonban az én bajom, felelevenítése viszont jó arra, hogy kitűnjön: semmiféle hamvas nosztalgiával nem lehet engem vádolni a műfaj iránt, teljesen szűzen vettem kezembe a kitűnő minőségű kiadványt. Az ugyan szakmai ártalom, hogy értesültem róla, s remélem, hogy rajtam kívül a sok-sok potenciális olvasó is. Mert ugyan ha nem is lesz a képregényeknek hatalmas reneszánsza – de végülis miért ne lehetne –, a Fantomatika úgyis egy olyan kiadvány, amelyet érdemes hónapról hónapra kézbe fogni.
Kicsit nyomasztó ez a már-már realizmus...
Fotó: Rédai Attila
...nem csoda, hogy hősünk elvágyódik
Fotó: Rédai Attila
S miért mondom ezt? Ha a képregénykultúrából ki is maradtam, a tudományos-fantasztikus irodalomból nem. Márpedig a romániai magyar irodalom mostanig nem termelt túl sok sci-fit, az biztos. (Olyannyira nem, hogy egy ezerkilencszázkilencvenvalahányas irodalmi kreativitási versenyen, ahol egy kezdetleges sci-fi novellát termeltem ki magamból, már majdnem szerződést ajánlott egy kiadó, ha folytattam volna eme eltévelyedésemet. Aztán mégis újságíró lettem, bár így utólag lehet, ez az igazi eltévelyedés. Bocs az ismételt személyes zárójelért.)
Jó, nem fogom azt állítani, hogy a képregény irodalmi műfaj. De a Fantomatika sztorija és képvilága mégsem kisiskolás szórakoztatás. S nem csak azért, mert a címlapon 16-os karikával korhatározták. Elsősorban azért, mert nem éppen könnyű: a történet vezetése nem szájbarágós, oda kell figyelni, ha követni akarod. Jól látszik, hogy az írónak, Szabó Krisztának azért van képregényes kultúrája, nem csak abból, amit leírt, hanem abból is, amit nem.
Amikor a képek mesélnek
Fotó: Rédai Attila
Sok történetet mesélnek el a képek: Sárosi Mátyás rajzai nem a szöveget kísérik, éppen mintha fordítva volna egy picit, szinte csak a párbeszédek szövegesek, az összes kontextust, hangulatot a képek, azaz a rajzok viszik.

A képregényeket vagy nagyon szeretjük, vagy nagyon nem. A science fiction műfajjal is hasonló a helyzet. Ezért sincs olyan könnyű dolga annak a két erdélyi fiatalnak, akik elhatározták, hogy létrehozzák Erdély első képregényhavilapját.
A felvezető kampányból már tudható volt, hogy a fantasztikus történetet erdélyi-székelyföldi környezetbe helyezi a szerzőpáros, mégis megdöbbentő látni, hogy mennyire. Sőt, az első szám sztorijának legnagyobb részére rá sem lehet fogni, hogy sci-fi: tömény székelyföldi vidéki valóság bontakozik ki előttünk, igazi paraszti, paternalista világ. De azért ne tessék realizmusra gondolni: meseszerűen szövődnek a szálak, mesebeli elemek, szimbólumok jelennek meg a hamuba sült pogácsától a vándorlegény motívumáig. S ahogy a mesékben, itt is megjelenik a fantasztikum. De azt már nem fogom elmondani, hogyan, hisz az már spoiler volna: a meglepő csavarért meg kell venni a folyóiratot. Persze a történet nem zárul le az első számmal, a szerzők azt sejtetik, hogy most csak a kontextusát határozták meg – tudjuk is a felvezető kampányból, hogy ez egy több részes sorozat lesz. Annyi biztos, hogy én kíváncsian várom, mi lesz a folytatás.
Fantomatika képregényhavilap – megjelenik Erdélyben. 2017. október, I. évf. 1. szám. Írta: Szabó Kriszta. Rajzolta: Sárosi Mátyás. Kiadja a Fantomatika Kiadó, Kézdivásárhely. Nyomtatta a nagybányai Ceconii Byomda 2500 példányban. Forgalomba kerül Magyarországon és Romániában. Romániában terjesztője az Udvarhelyi Híradó Kft., Magyarországon szabadeladásban terjeszti a Lapker Zrt. Ára 15 lej vagy 1500 forint.
Charles Dickens és John Steinbeck klasszikusai is sorozatfeldolgozást kapnak, folyatódik a hírhedt sorozatgyilkosokat bemutató Monster-antológia, de felnőtt-animáció és újabb presztízssorozatok is érkeznek a képernyőre. Ajánló.
Karácsonykor debütál a képernyőkön a Harry Potter-reboot, ezúttal pedig nem filmként, hanem sorozat-formátumban dolgozzák fel J. K. Rowling klasszikussá vált regényeit, amik milliókkal szeretteték meg az olvasást.
Több kategóriában is Oscar-esélyes lehet Cristian Mungiu Arany Pálmát nyert legújabb filmje, a Renate Reinsve és Sebastian Stan főszereplésével készült Fjord.
A napokban tartott videójátékos eseményen, a Gamescom 2026-os kiadásán jelentették be, hogy újrafeldolgozást kap az 1999-ben megjelent Heroes of Might and Magic III, a világ egyik legjobb körökre osztott stratégiai játéka.
A Netflixen debütált csütörtök este, romániai idő szerint 10 órakor a november 19-én megjelenő Grand Theft Auto VI bővített betekintése, amiben 26 percnyi tartalmat láthattunk a Rockstar Games soron következő játékából.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
szóljon hozzá!