
Össztánc az Aprók Táncháza jubileumi ünnepségén
Fotó: Ádám Gyula
Ádám Kati néni üzeni, hogy hétfőn fél öttől ismét lesz Aprók Táncháza – olvasható októbertől júniusig hétről hétre az anyás-babás online csoportokban. Ezelőtt harminc esztendeje jött létre Csíkszeredában a legkisebbek számára az Aprók Táncháza Ádám Katalin kezdeményezésére. Ma már azok a szülők is hozzák a gyerekeiket ide, akik gyerekkorukban ugyanitt táncoltak .
2022. június 29., 18:262022. június 29., 18:26
2022. június 30., 10:562022. június 30., 10:56
Többezer gyermekkel szerettette meg a népi kultúrát, a néptáncot, népdalt, a népi gyermekjátékokat Ádám Katalin. Tanít nagyobb gyerekeket is, de az Aprók Táncházában elsősorban a tipegőket és az óvodásokat avatja be az együtt-táncolás, a gyermekjátékok örömébe, a kézműveskedés rejtelmeibe, a népdalok szépségeibe. Az évek során számos kiváló muzsikus és énekes működött közre a különböző helyszíneken tartott gyermektáncházban.
Ádám Katalin
Fotó: Ádám Gyula
Ők már nem kicsik, de az Aprók Táncházából „nőttek ki”
Fotó: Ádám Gyula
„Igazából a néptáncba Udvarhelyen mélyültem bele, nem annyira a színpadi előadásmódhoz, hanem a régi stílushoz fordultunk vissza. 1984-től 1990-ig Gyimesfelsőlokon, Komjáton tanítottam. Egy kicsi iskolában, én voltam az egyedüli tanító, de szinte egyfajta kultúrigazgató, telefonos kisasszony is, mert bárkinek bármi gondja volt, jött a »kurblis« telefonhoz. Abban a kicsi iskolában pityókalopó bálokat szerveztünk a szülőkkel közösen. Volt, amikor Halmágyiékat hívtuk, máskor Zerkuláék, a kiváló muzsikusok zenéltek nekünk, és jöttek a szülők, a családok nagy szeretettel. Ott mélyebben ráláttam a gyimesi táncokra. Már előtte, a tanítóképzőben kértem az osztályfőnökömet, hogy vigyen el oda a csángókhoz, mert ő nagyon sokat járt Gyimesbe növényeket, burjánokat tanulmányozni. Amikor megkaptam a kinevezést, mondta, hogy »immár, leányka, lesz lehetőséged a Gyimesekben nézelődni«. Itt közelebb kerültem a gyimesi kultúrához, emberekhez” – emlékezett vissza.
Molnár Anis mesét mond a gyerekeknek
Fotó: Ádám Gyula
1990-ben Csíkszeredában, a Gyermekek Házában kezdett oktatni főként kézművességet, de népi gyerekjátékokat, néptáncot és népdalokat is. Ugyanakkor, férjével, Ádám Gyulával együtt táncházasként továbbra is részesei voltak a táncházmozgalomnak. „Én nem tartom magam táncosnak. Igyekszem a gyerekeket lendülettel elindítani ezen úton, szeretetben, alázatra törekedve. Aztán mindenki folytatja a maga lehetőségei szerint.”
Népdalok csilingelő gyermekhangon
Fotó: Ádám Gyula
Aprók Táncháza 2011-ben, a Hargita Megyei Kulturális Központ alagsori termében
Fotó: Iochom Zsolt
Vannak az Aprók Táncháza egykori látogatói között, akik mára kiváló táncosok. És olyanok is, akik nem ezen az úton mentek tovább, de az egyetemi évek alatt vagy felnőttként megfordultak a táncházas körökben.
Ádám Katalin harminc éve tanítja néptáncra, szeretteti meg a népi kultúrát a legkissebbekkel
Fotó: Ádám Gyula
„Nagyon sokan elmondják, hogy milyen jó, hogy kicsi korban itt elkezdték, mert olyan örömmel kapcsolódtak be később is a táncba. Ezek az ifjak már rég túlszárnyaltak engem tánctudásban és nagyon sok mindenben, sokat tanulok tőlük, felnézek rájuk, de lányaimra, Rebekára és Julikára is. Példaértékű számomra, amit ők képviselnek. Egy jó ideje, mielőtt bemegyek a foglalkozásokra, áldást kérek a gyerekekre, az egész tevékenységünkre. A hagyomány átörökítésének a csíráit szeretném elültetni bennük, megmutatni valamit a csodálatos népi kultúránkból, ami aztán tovább virágzik, tovább gondolják, ifjúként, felnőttként maivá teszik” – hangsúlyozta Katalin.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!