
Dimény Levente és Tóth Tünde 25 éve házasok, és azóta együtt dolgoznak
Fotó: Forrás: Dimény Levente
Dimény Levente és Tóth Tünde, a nagyváradi Szigligeti Színház művészei 25 éve házasok, és négy gyermeket neveltek fel. Közös megegyezéssel választottak többször is színházat, vállvetve támogatták egymás elképzeléseit, legyen szó táncszínház alapításáról, előadások rendezéséről, játszásáról, koreografálásáról. Legújabb tervük egy egyetemi színház létrehozása. Az erdélyi Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap áprilisi számában Dimény Leventével olvashatnak interjút.
2022. április 04., 11:592022. április 04., 11:59
Noha van hagyománya Erdélyben az egyetemi színháznak, amiből most épp kiindulnak, az a hiány – mutatott rá Dimény Levente. „Mivel a színháznak szüksége van aktív, őszintén reagáló és véleményező, friss agyú nézőpartnerekre ahhoz, hogy fejlődni tudjon, célba vettük az egyetemistákat mint jövendő szellemi partnereket és nézőbázist. Ez a közeg nagyon vegyes, különböző helyekről érkeznek Váradra a diákok, így segítenünk kell nekik, hogy megtalálják és megszeressék a színházat. Másrészt a Partiumi Keresztény Egyetem művészeti karának is fontos a tervünk.
Elmondta, feleségével, Tündével együtt gondolkodnak a színházról, és elkerülhetetlen, hogy társak legyenek az alkotásban és a szakmában is. Az egyetemi színpadot is ketten indítják, aminek előzménye volt, hogy eddig is rengeteget foglalkoztak gyermekekkel, óvodás korúaktól nagydiákokig. „Valahogy ez folyamatosan jelen volt az életünkben. Szóval együtt vagyunk hol előadás létrehozóként, hol rendezőként, vagyis rendező – színész elosztásban. Ez többször úgy történik, hogy Tünde rendez és én játszom, vagy én koreografálom az előadást, ahol ő színész.
A teljes interjút az erdélyi Előretolt Helyőrség áprilisi lapszámában olvashatják.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!