
Fotó: Mátyus Melinda magánarchívuma
Nem csupán egy könyv, hanem az író személye és hitvallása is közelebb kerülhet hozzánk december 3-án 18 órától a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, Mátyus Melinda Inkább az enyém című kötetének bemutatóján. A szerzővel Kovács Bea újságíró beszélget.
2024. december 03., 12:232024. december 03., 12:23
Mátyus Melinda egyedi utat jár, sztereotípiákat dönt: lelkészként és íróként két olyan hivatást gyakorol, amelyek hagyományosan férfiakhoz társított szerepek. Az Inkább az enyém című kötete nem csupán egy újabb irodalmi debüt, hanem egy mélyen átélt, érzékeny próza, amely belső dilemmákat, a személyi interakciók rejtett dinamikáját, az érzelmi kötődések rétegeit tárja fel. Prózája, amelyet Visky András ajánlásával adott ki a Jelenkor Kiadó, érzékenyen és radikális őszinteséggel tárja fel a nőiség, a hit és az emberi kapcsolatok mélységeit.
Olyan témákat helyez fókuszba, mint a belső vágy, az intimitás, a személyes szabadság iránti igény és a társadalmi normák ütközése – mutat rá Száva Enikő.
Fotó: Mátyus Melinda magánarchívuma
„Különös testi szenzációk találták meg saját nyelvüket Mátyus Melinda sodró erejű prózájában. Nevelődési regénnyé összeálló elbeszélései egy mindeddig teljességgel ismeretlen nézőponttal teszik finomabbá világunk nyelvi érzékelését, jelesül a lelkésznő látásmódjával. Történetei csaknem észrevétlenül űznek ki az irodalomból, önmagunk felismerésének irányába” – írja Visky András a fülszövegben.
Mátyus Melinda Szovátán nőtt fel, a székelyudvarhelyi gimnáziumban érettségizett, majd teológiát és összehasonlító irodalmat tanult. Jelenleg Temesvár mellett, az újmosnicai református gyülekezet lelkészeként, egy többnyelvű közegben él és dolgozik, az idegenség és otthonosság kérdései így nemcsak munkájában, hanem műveiben is visszaköszönnek.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!