
Csomortáni Gál László az E-Galéria előtt. Állandó bemutatkozási lehetőség
Fotó: Salamon Zoltán
Nemzeti kultúránk megőrzéséért mindent meg kell tenni – ennek a felismerésnek a jegyében hozták létre Budapesten 1988-ban az Erdély Művészetéért Alapítványt, amely köré tömörült baráti kör az erdélyi hagyományos kulturális kincsek megőrzését, megismertetését tekintette és tekinti feladatának.
2018. február 13., 15:332018. február 13., 15:33
2018. február 13., 16:012018. február 13., 16:01
A budapesti Falk Miksa utcában sorakozó régiségboltok és galériák között található az Erdély Művészetéért Alapítvány E-Galériája is, ahol nemrégiben kettős jubileumot ünnepeltek: az alapítvány harmincéves fennállását és a csíki Csomortáni-Gál László képzőművész negyvenedik születésnapját.
„A harmincéves Erdély Művészetéért Alapítvány egész évben ünnepel, ennek az az ünnepségsorozatnak az első eseménye a Csomortáni-Gál László alkotásaiból rendezett kiállítás. Úgy gondoltuk, hogy ez egy
– magyarázta Kulcsár Edit a megnyitó után, amelynek végén Tolcsvay Béla énekelte el születésnapi jókívánságait. Beszélgetésünkkor a kezdeteket is felidézte:
Egyik kedvenc festőművészünk Páll Lajos, a korondi költő-festőművész hatalmas életművel rendelkezett, rendszeresen látogattuk, és elhatároztuk, hogy rendezünk egy olyan kiállítást, amelyre a Budapesten levő képeit összegyűjtjük. Azért csak ezeket, mert '88-ban átjárhatatlan volt a határ képekkel, mi ki is voltunk tiltva Romániából. Páll Lajos kiállítását a Muzsikás együttessel nyitottuk meg, és az elmúlt harminc évben nem távolodtunk el ettől a vonaltól, most a Misztrál együttes ugyanazt csinálta, mint annak idején a Muzsikás.”
Az E-Galériát 2011-ben Petrás Mária kiállításával nyitották meg, állandó bemutatkozási lehetőséget kínálva az erdélyi művészeknek. Csomortáni Gál Lászlót harmadik alkalommal hívták meg, hogy alkotásait mutassa meg a budapesti közönségnek.
Sokszáz éves faanyagra alapozza munkáit
Fotó: Salamon Zoltán
„Csomortáni-Gál László művész urat a jó sorsa székelynek teremtette, amit ő növekvő hálával, alázattal és örömmel él meg.
Vannak, akik minderre azt mondják, hogy ez egy reménytelen múltba révedés. László barátunk csak mosolyog, és azt mondja, ez tulajdonképpen a reményteljes jövő. Csomortáni-Gál László egyénisége azért vonzó és művészete azért értékes, mert nála az esztétika és az etika, a sors és a jellem, az ihlet és a tehetség, az alkotás és az élet egymástól szétválaszthatatlanok. Fára festett művei az elfojthatatlan magyar életösztön és a megtörhetetlen székely életerő kézzel fogható bizonyosságai” – fogalmazott Veres László, a Magyar Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke.
Egy jubileumi ünnepségsorozat első eseménye
Fotó: Salamon Zoltán
Csomortáni-Gál László rámutatott, látásmódjának kialakításában a legmélyebb nyomott egyetemi tanára, Bone Rudolf és Beczásy Antal festőművész hagyták. Alkotásaiban többszáz éves faanyagot, deszkákat használ, melyek leomlott épületek és régi bútorok maradványai. „Ezekre a »mesefákra« ráhangolódva a népművészet formanyelvén festem meg a pozitív és negatív formák egyenértékűségén alapuló úgynevezett fényüzeneteket” – vallja.
A mostani kiállításra, amely március másodikáig tekinthető meg, az elmúlt tizennégy év terméseit hozta:
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!